Parragh: a teljes K+F intézményrendszer átalakítására van szükség

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint a teljes kutatás-fejlesztési (K+F) intézményrendszer gyökeres átalakítására van szükség, mert jelenleg nincs a megfelelő helyén a magyar gazdaságban. Parragh László erről a negyedik Információs Társadalom Parlamentje című kétnapos konferencián beszélt a fenntartható gazdasági növekedésről tartott előadásában. Rámutatott: 1990 és 2010 között a magyar GDP 13,5-szeresére nőtt, miközben az adósságállomány 25-ször nagyobb lett, ami nyilvánvalóan fenntarthatatlan pálya volt.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása

Véleménye szerint a fenntarthatóság fontos elemei az elmúlt négy évben végrehajtott strukturális reformok, így a teljesítményközpontú adórendszer kialakítása, a szociális juttatások, a nyugdíjrendszer, vagy a közoktatás-szakképzés átalakítása. A közigazgatásban és az önkormányzati rendszerben is lényeges változtatásokat hajtottak végre - emlékeztetett.
    
A kamara elnöke hangsúlyozta, hogy az infokommunikációs ágazat jelentősen hozzájárul a gazdaság növekedéshez, a termelékenységhez és a foglalkoztatás bővüléséhez. A szakemberhiány leküzdésére ugyanakkor alkalmas programot kell találni, ezek között a felnőttképzési lehetőségeket említette. Az ágazat a vállalkozások hatékonyságának növeléséhez és a társadalom jó közérzetéhez is hozzájárul - fűzte hozzá.
    
Elfogadhatatlannak nevezte a mikro-, kis-, és középvállalkozások jelenlegi informatikai elmaradottságát, ennek megoldására a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) speciális, több milliárd forint támogatást nyújtó digitális kompetencia fejlesztő program kidolgozását kezdeményezték.

Kiemelte: a K+F nincs a helyén a magyar gazdaságban, ami az elmúlt időszak legnagyobb hiányossága. Ezt a helyére kell tenni - húzta alá, a teljes intézményrendszer újraszabályozása, újragondolása, és a gyökeres átalakítása szükséges.

Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési, és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöke elmondta: a digitális szektor hozzájárulása a GDP-hez hétszer akkora lesz, mint jelenleg a hagyományos iparágaké. Egy IKT munkahely ma évi 12 millió forinttal járul hozzá a GDP-hez, ha exportra termel akkor 20 millió forint, ez a nem tudásalapú iparágak átlagos hozzáadott értékénél 4-5-ször magasabb. 

    
Hozzátette: a magyar gazdaság versenyképessége attól függ, hogy lesz-e elég jól képzett szakember Európában, mivel jelenleg Magyarországon az ágazatban 10 ezer betöltetlen álláshely van. Emiatt 150 milliárd forintnyi GDP-t veszít az ország - mutatott rá.
    
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke arról beszélt, hogy a magyarság jövője a Kárpát-medencében és a 15 milliós magyar nemzetben van, és nem a 93 ezer négyzetkilométernyi területen és a tízmilliós országban keresendő.  
    
"A NATO és az európai uniós integráció után a 21. században eljött az ideje a nemzeti integrációnak is." Az európai közösségi térben nincsenek határon innen és túli magyar ügyek, csak közös magyar ügy van - szögezte le. 
    
Fontosnak nevezte az ágazati szakemberhiány leküzdését, mert jelenleg 10-15 ezer informatikus, mérnök, programozó hiányzik a szektorból. Aláhúzta: a digitális technológia a kapcsolattartás és a nemzetegyesítés fontos eszköze, ezért az e-Magyarország pontok újraszervezésének szükségességére mutatott rá. 
    
Javasolta, hogy a Központi Statisztikai Hivatal tevékenységét terjesszék ki a Kárpát-medencére. Történelmi lehetőségnek nevezte az EU 2014-2020-as fejlesztési időszakában a Strukturális Alapokon belül megnyíló transznacionális támogatási lehetőségeket, mert így tagországon kívül - magyar vonatkozásban kárpátaljai és délvidéki területeken - is lehet projekteket finanszírozni.

Az Információs Társadalom Parlamentje immár negyedik alkalommal ülésezett az Informatika a társadalomért Egyesület (INFOTÉR) szervezésében. A rendezvény a közigazgatás, a civil társadalom és az infokommunikációs iparág legnagyobb találkozója, egyben a legmagasabb érdekképviseleti fóruma. Az idén rekordszámú több mint 1200 regisztrált résztvevő és száztíz előadó kezdte meg munkáját a Parlament Felsőházi termében.