HVG: Óriási a szakemberhiány a digitalizáció miatt

2020. március 6. péntek, 16:59
A digitális technológia életünk egyre több területén jelenik meg, ezzel párhuzamosan továbbra is jelentős a kereslet a programozók iránt. Ráadásul még csak matekzseninek sem feltétlenül kell lenni ahhoz, hogy érvényesüljünk ezen a területen. Lássuk, miért éri meg fejlesztőnek tanulni.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása

Bár manapság szinte nagyítóval kell keresni azokat a területeket, ahol nincs szükség digitális vagy informatikai ismeretekre, a munkaerőpiaci adatok szerint is több tízezer fejlesztő hiányzik a hazai foglalkoztatásból, de ez a trend nem csak Magyarországon, hanem a világ szinte minden táján megfigyelhető. Ahhoz, hogy választ kapjunk a miértekre, na meg, hogy egy picit jobban belelássunk, mennyire kifizetődő 2020-ban fejlesztőnek tanulni: Laczkó Gáborhoz, a Braining Hub IT oktatási centrum ügyvezetőjéhez fordultunk szakmai segítségért.

A munkaerő-közvetítéssel foglalkozó Hays Hungary tavalyi munkaerőpiaci körképe rámutatott, hogy a digitalizáció folyamatos terjedése miatt továbbra is fennáll a munkaerőhiány problémája, mivel a digitális átalakulás miatt megjelenő új technológiák új pozíciókat is eredményeznek, ezek betöltése pedig sokszor még a nagyobb cégeknek is problémát jelent. Ráadásul – például a Skillcrush álláskereső portál információi szerint – ez a helyzet nem csak hazánkban, hanem külföldön is érvényes. „Amellett, hogy a felsőoktatásból még mindig nem jön ki kellő mennyiségű, megfelelő képzettségű hallgató, a cégek, vállalatok digitalizációjával egyre több olyan munkakör jelenik meg, ahol fejlesztői tudásra is szükség van” – magyarázta Laczkó Gábor. „Bár napjainkban sokan inkább külföldön próbálkoznak, ez a fejlesztőink esetében egyre kevésbé jellemző, mivel épp a digitális technológiának köszönhetően könnyedén lehet találni távolról, távmunkában végezhető munkát, akár külföldi cégek számára is. Természetesen ez utóbbihoz angol nyelvismeretre is szükség van.”

Az álláshirdetésekre is elég csak ránézni, hogy egyértelmű legyen, a cégek két kézzel kapkodnak a IT fejlesztésben jártas szakemberek iránt, így jogosan merülhet fel az álláskeresőkben – a pályakezdőkben és a karrierváltáson gondolkodókban egyaránt – hogy érdemes-e efelé a terület felé kacsintgatni. Az általunk megkérdezett szakértő – és a piaci információk – egybehangzó véleménye szerint igen, mert noha a fizetések növekedése az elmúlt években valamelyest csökkent, még így is rendkívül vonzó választás lehet a fejlesztői karrier sokak számára. A Braining Hub a partnerei visszajelzéseire reagálva gyakornoki programmal kibővítve indít webfejlesztő képzést, hiszen felismerték, hogy azokra a szakemberekre van a legnagyobb igény, akik rendelkeznek munkatapasztalattal, dolgoztak már éles projekteken. Ráadásul, a programozási alapismeretek hiánya sem feltétlenül akadály, alapozó képzéseiken kortól és előképzettségtől függetlenül bárki megszerezheti a szükséges ismereteket. Az átképzéstől, karrierváltástól pedig nem szabad ódzkodni, mivel a korábbi, sokak által „haszontalannak” tekintett tudás az informatikai ismeretekkel kiegészítve ismét piacképessé teheti a munkavállalókat. Míg az elmúlt években több programozóiskola is megjelent hazánkban, sokakat elrettenthetett, hogy a képzések sokszor rendkívül drágának bizonyultak, erre szerencsére ma már akad jóval költséghatékonyabb megoldás is.

„Manapság egyre több olyan lehetőség nyílik a bootcamp-jellegű vállalatoknál, ahol a hallgatók szinte ingyen tudják a képzést elvégezni, ilyen például a Braining Hub 3+6 hónapos webfejlesztő képzése is” – fejtette ki Laczkó Gábor. „Az IT területén dolgozók számára a munkakörülmények lehetővé teszik, hogy valóban azzal foglalkozzanak, ami a dolguk. Ráadásul a legtöbb cég esetben az egyik gyakori munkavállalói igény, a rugalmasság és a rugalmas munkavégzés feltételei is adottak, amellett, hogy a megbecsülik a kollégákat és visszajelzést kapnak a munkájuk kapcsán. Ami a fizetéseket illeti, az elmúlt években a fejlesztők, programozók esetén sokszázezres, a félmilliót is gyakran meghaladó bérekről lehetett olvasni, ami sokak érdeklődését felkelthette. A valóság ezzel szemben az, hogy a kezdő fejlesztők bére ennél alacsonyabb, de még így is bőven versenyképes, különösen más területekkel összehasonlítva. „A Braining Hub esetében a hallgatók garanciát kapnak, hogy amikor partnercégeinknél elkezdenek dolgozni, az első évben legalább nettó 250 000 Ft-os fizetésre számíthatnak” – tette hozzá Laczkó Gábor. „Ez ráadásul az első év után legalább 20-30 százalékkal emelkedni is szokott. Persze ez nyilvánvalóan függ a junior fejlesztő szakmai alázatától és tanulási görbéjétől is.” Az IT fejlesztői munkakör a nem erről a területről érkezők számára megtévesztő lehet, sokan keverik ugyanis a fogalmakat, ki számít fejlesztőnek, rendszergazdának, informatikusnak. A szakember szerint az ilyen kategorizálás esetén fontos, hogy melyik területhez milyen hátterű, beállítottságú munkavállalók passzolnak a legjobban.

„Az IT területe valóban nagyon sokoldalú” – magyarázta a szakember. „A sikeres elhelyezkedés nagy mértékben függ attól, ki milyen beállítottságú: akinek jó algoritmizáló képessége van és szívesen tanul folyamatosan új technológiákat, az valószínűleg jól fogja magát érezni a fejlesztés területén. Aki szereti a hardverközeli feladatokat is és kedveli a jól behatárolható folyamatokat, annak szimpatikusak lehetnek a rendszergazdai, adatközponti vagy a rendszermérnök jellegű munkatípusok is. A munkaerőpiaci kereslet alapján azonban az látszik, hogy a fejlesztői vonal még mindig a legnépszerűbb, ráadásul ezen a területen található a legtöbb nyitott pozíció is.” Az informatikai hátterű állásokra a legtöbben úgy gondolnak, mint a matematikából színötös, villamosmérnök vagy más műszaki végzettségű emberek területe. Természetesen az alapvető érzék nem hátrány, azonban távolról sem szükséges alkalmazott matematikusnak lenni ahhoz, hogy valaki érvényesülni tudjon, például fejlesztőként.   „Számos élő példánk van arra, hogy nem szükséges a kitűnő matek ahhoz, hogy valaki jó fejlesztő legyen” – hangsúlyozta Laczkó Gábor „Persze, ártani nem árt, de ahogy korábban mondtam, az algoritmikus képesség, a szakmai alázat és a tanulási vágy, valamint a tanulási görbe határozza meg, valaki mennyire képes tapasztalt és jó fejlesztővé válni.”

A szakember arra is rámutatott, hogy elenyésző és egyre csökkenő számú olyan terület akad már csak, ahol boldogulni lehet informatikai tudás vagy programozási, fejlesztési ismeretek nélkül. Az ilyen irányú ismereteket ma már nyugodtan tekinthetjük az idegennyelv-tudással azonos súlyú elvárásnak a pályakezdő vagy a karrierváltó munkakeresőkkel szemben. „Lassan kevésbé tudunk olyan területeket felsorolni, ahol meg tudjuk úszni a programozást” – mutatott rá az ügyvezető. „Gyakorlatilag, ahol jelenleg kétkezi munka folyik, ott a munkafolyamatok idővel szinte biztos, hogy robotizálttá válnak, viszont ezeket a robotokat is programoznia kell majd valakinek. Talán az olyan kreatív területek, mint például a művészetek vagy a színjátszás olyan, ami még egy ideig megmarad informatikai ismeretek nélkül, de például a művészetek között is egyre több olyan példát találunk, ahol valamilyen digitális eszközzel alkotnak, így már ezen a területen is jól jön, ha valaki otthonosan mozog az informatika világában.”

Forrás: HVG.hu