Mondd, te kit választanál?

Interjú Gergely Péterrel, a BiztosDöntés pénzügyi összehasonlító oldal alapítójával

2022. június 22. szerda, 09:00
A magyarok közmondásosan nem szeretnek bankot váltani. Le tudunk élni egy életet úgy, hogy az egyetemi éveink kezdetén kiválasztott pénzintézetnél maradunk. Már ha egy bank nem ajánl jobb kondíciókkal lakáshitelt húsz évvel a számlanyitás után. Pedig a bankok versenyeznek az ügyfelekért. Gergely Péterrel, a BiztosDöntés (https://biztosdontes.hu/) pénzügyi összehasonlító oldal alapítójával beszélgettünk arról, hogy megijesztette-e a magyar bankokat a Revolut, mi a különbség két banki mobilapp között és megéri-e bankot váltani. Az utóbbihoz lelőjük a poént: igen.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása

- Infotér: Próbáltam már elmenni kondíciós listákon, az még sikerült is, de egy folyószámlához annyi minden tartozik ezen túl. Hogyan lehet összehasonlítani bankszámlatermékeket?

- Gergely Péter (https://biztosdontes.hu/): Szinte bármilyen pénzügyi termékről beszélünk, legyen ez egy biztosítás, egy hitel, egy bankszámla, de lehet telekommunikációs csomag is, nehéz összehasonlítani a különböző ajánlatokat. Sokféle csomag közül lehet választani, és egy-egy ilyenen belül sok változó van. Bankszámláknál lehet  változó az életkorod, a jövedelmed, vagy hogy hány utalásod van egy hónapban, milyen típusú, és milyen összegeket utalsz el. Sok mindent tudnak ezek a termékek, és emiatt sokféle költségből állnak össze, amikkel nehéz számolni.

Maradva a bankszámlánál, az is fontos, hogy mennyit veszünk fel a bank saját automatáiból, idegen automatából, vagy kérünk-e SMS-t a tranzakciókról, megyünk-e külföldre, szoktunk-e ott fölvenni készpénzt? Nehéz lenne egy számmal leírni egy ilyen terméket.

- Infotér: Ti a BiztosDöntésnél mégis tudtok ajánlásokat megfogalmazni. Hogyan csináljátok?

- Gergely Péter: Az emberek általában szeretik egy számra leegyszerűsíteni a döntést. Jellemzően ez a számlavezetési díj. Minél alacsonyabb, annál jobb - gondolják. Illetve van egy olyan gondolkodás is, hogy azért nehéz dönteni, mert a bankok megnehezítik az emberek számára az ajánlatok összevetését. És tény, hogy nem könnyítik meg annyira, amennyire meg lehetne. Sok banknak túl sok terméke van, túl sok számlafajtát és kedvezményrendszert kínál. Szerintem néha egyszerűen csak túl kreatívak akarnak lenni. Ennek az a vége, hogy akár egy bankon belül is nehéz választani.

Sok külföldi szolgáltatónál - például a Revolutnál - azt látjuk, hogy van egy bankszámlájuk és pár variáció. A Revolutnál a Juniorral együtt négy termék van, de nem bonyolítják túl, jól áttekinthető, hogy mit kínálnak.

Mi nézzük azt is, hogy milyen a mobilapplikáció, az internetes felület, a netbank vagy a mobilbanki élmény. Valójában soha nem a legolcsóbbat keressük, hanem azt a szolgáltatáscsomagot, ami megfelel nekünk. Ha a legolcsóbb lakásbiztosítást választod, nem biztos, hogy boldog leszel vele. Ráadásul ezeket a pénzügyi termékeket évekig használod, esetenként akár nap mint nap belépve. Nem mindegy, hogy egy bank milyen netbankot vagy mobilappot kínál, mert ha nem áll kézre, nem stabil, vagy nem lehet mindent elintézni benne és be kell menni a fiókba ügyet intézni, akkor máris átvert az olcsóság. Hiába kerül kevesebbe egy számla havi 300 forinttal, ha az ügyintézés egy-egy óra szabadidőt vesz igénybe és sok fejfájást okoz. Mi a szolgáltatásokra koncentrálunk pont ezért.

Infotér: A koronavírus-járvány és az erre válaszként megerősödő digitalizációs trend az ügyfeleket is az ilyesfajta gondolkodás felé terelte, nem?

Gergely Péter: Nagyon sokat voltak az emberek otthon, sokat vásároltak internetes áruházakban, egyre több mindent kértek házhoz szállítással. Sokan rájöttek, még ha kényszerből is, hogy egy csomó dolgot el lehet intézni online. Digitális aláírás pedig akár az Ügyfélkapun keresztül is van, teljesen ingyen. Most kötöttem egészségpénztári számlát például, és teljesen online volt az ügyintézés, nem kellett sehová bemennem.

A bankok is azt szeretnék, ha az online csatornákat használnánk. Az emberek kezdenek rájönni, hogy ez egyre több helyen elérhető és kényelmes.

Infotér: Szóval megszokjuk a kényelmet.

- Gergely Péter: A másik oldala, hogy az országos statisztikák szerint egyre többet keresünk. Persze tudom, hogy különböző munkakörök és az ország különböző részein nagyon eltér ez az összeg. Másrészről pedig egyre drágulnak az ingatlanok, többet kell dolgozni a pénzért, és minden drágább is. Ezek eredője az, hogy az embereknek kevesebb a szabadideje és talán belátják, hogy ez a kevés mennyire fontos.

Ha valaki ma a magyar átlagbért keresi, és tudatosan nézi az idejét, akkor tudja, hogy nem éri meg elmenni a város másik végébe megvenni valamit, amin 200 forintot spórol.

Egyik ismerősöm gondolkodott, hogy vesz egy új iPhone-t. Nagyon tetszett neki, bár 450 ezer forintba került. Próbálta megindokolni magának, hogy miért nem drága. Mert használja két évig, akkor elosztható az ár kétszer 365 nappal, és napi egy kávé ára jön ki a végén, és milyen remek élmény cserébe. A végén megkérdeztem tőle, hogy mi történik, ha feleannyi pénzért vesz egy szintén jó telefont, mire költené a maradék 200 ezer forintot. Az 15 bevásárlás, nyolcszor elmegy belőle a barátnőjével étterembe vagy színházba, esetleg huszonháromszor sörözni. Sokan ezeket a behelyettesítéseket nem teszik meg.

A BiztosDöntésben ez a logika működik. Ha egy pénzügyi termék évi 1-2 ezer forinttal drágább, de megspórolok vele két banki ügyintézést, akkor az nekem akár öt-tízezer forintot is megér. Nem kell sorbaállni, eljönni a munkából. A Revolutnál mindent el lehet intézni a neten, még az ingyenes csomagban is, amit a legtöbben használnak Magyarországon.

- Infotér: Mi akkor a tanulság?

- Gergely Péter: Egyre drágább az időnk, és remélem, hogy egyre többen jövünk rá arra, hogy ezt nem szabad pazarolni.

- Infotér: A kávés trükk amúgy remek. Jártam egyszer, a CERN kutatóintézetben, ahol az igazgató mondta azt, hogy a hadronütköztető nem drága, minden európai polgárnak egy kávéjába kerül. Vagy naponta vagy hetente, a nagyságrendre nem emlékszem.

- Gergely Péter: Ez egy klasszikus értékesítési technika. Ha valaki el akar adni hárommillió forintért egy hálózati nyomtató-fénymásoló gépet egy cégnek, akkor le szokta bontani, hogy tíz évig használják, az naponta X forint és a végén elér egy kávé árához. Ezzel akár át is verhetjük magunkat. Szerintem érdemesebb az időnkkel számolni. Mondjuk, ha 2000 forint az órabérünk, akkor nem kellene több órát eltölteni olyan dologgal, amit meg tudunk venni ezért a pénzért.

Ha valamit 3-4 óra elintézni személyesen, az olyan, mintha 7-8 ezer forintba kerülne. Ez alatt dolgozhattunk volna, vagy lehettünk volna a családunkkal. Én is érzem, hogy tök jó, ha egy-egy órát meg lehet spórolni valamivel. Szerintem a pénzügyi termékek is erre tartanak.

Vannak szolgáltatások, ahol az ár dominál, van, ahol a szolgáltatás minősége. Ez változik az ügyfelek személyes preferenciájával is. Azoknál a szolgáltatásoknál, ahol van lehetőség online számlát nyitni, szerződést kötni, igyekszünk erre felhívni a figyelmet. Megmutatjuk, megigényeljük mi is, képekkel végig mutogatjuk a folyamatot nagyon részletesen. Senki nem szeret ügyet intézni, ezzel tudunk segíteni.

- Infotér: Ugyanez lehet az otthoni munkavégzés elterjedése mögött. A koronavírussal kezdődött, de az emberek rájöttek, hogy nem jó napi két órát ingázni.

- Gergely Péter: Ez összetett szerintem. Mert azt a két órát fel lehet fogni felesleges időtöltésnek is, mert nem tudsz dolgozni vagy nem a hobbidat csinálod. Ez beépült az emberek választásaiba is: mérlegelnek, hogy a tíz percre lévő állást fogadják-e el vagy azt, amihez két órát kell ülni a dugóban vagy a tömegközlekedésen. Nagyon sok dolgot meg is lehet otthonról csinálni melegítőben, de azért hiányzik, hogy nincsenek ott a kollégák. Szerintem más élmény úgy dolgozni, hogy az ember heti két alkalommal bemegy. Jót tesz a társas kapcsolatoknak és a munkának. És nem a meetingekre gondolok, mert azokat online is le lehet bonyolítani, hanem a konyhai meg a kávégép körüli beszélgetésekre, amik olajozottá teszik a közös munkát.

Én úgy oldom ezt meg, hogy amikor munkába megyek, akkor is a fejemen van a fülhallgató. Vagy oktatóanyagot, vagy könyvet, vagy valami olyasmit hallgatok, amivel tanulok. Az igaz, hogy közben a dugóban állok, de oktatom magam közben, nem hülyeségeket nézek a YouTube-on. Gyorsabban telik így az idő. Sok szakmai anyag van bekészítve a mobilomon. De tény, hogy napi három órát én sem szeretek utazni.

- Infotér: Nagy kérdés bennem, hogy ezt a cégek tudják-e valahogyan kommunikálni.

Gergely Péter: Az angol irodalomban szerepel, hogy social animal-ek, azaz társas állatok vagyunk. Évezredek óta bennünk van, hogy csoportban szeretünk élni, étkezni, dolgozni. Ezt holmi technológia nem fogja egyik napról a másikra kiszedni belőlünk.

Ugyanez igaz a digitális pénzügyekre is. A betétek lekötését, utalást, számlanyitást el tudjuk intézni magunk is az interneten. De van egy rész, amihez pedig le szeretnénk ülni egy másik emberrel beszélni: ilyenek az állami támogatások igénybevétele, a nyugdíj célú megtakarítás, egy hosszú távú termék vagy egy lakáshitel megkötése. A legtöbb ember ezeknél szeret bemenni a fiókba, hogy leüljön egy ügyintézővel beszélgetni. Meg lehetne csinálni videón is, de nem ez a trend. A bankok és a biztosítók is ebbe az irányba fognak mozdulni. A nagyobb döntést igénylő, hosszú távú, nagyobb összegű döntéseknél személyi találkozón segítenek, az egyszerűbb dolgokat pedig online is meg lehet oldani.

- Infotér: Pár éve tele volt a sajtó azzal, hogy PSD2, open banking és fintech startupok. Mára ennek csak egy része látszik. Bár a Revolut vagy a Wise magyar mércével mérve is nagy szereplő lett. Mit várunk ma ettől a területtől?

- Gergely Péter: Emlékszem erre a várakozásra, hogy bejön a sok fintech és felrázzák a hazai piacot. Az volt a mondás, hogy a magyar bankok bajban lesznek, mert nincs innovációjuk. Aztán a füst eloszlott, és valamennyire elmúlt szerintem ez a várakozás. Persze félmilliónál is több felhasználóval itt van a Revolut, meg van egy-két másik játékos is. De szerintem a magyar bankoknál is van innováció. A Telexen volt egy részletes anyag erről, hogy miért nem tudnak fejlődni a magyar bankok. Csomó régi innovációt felsoroltunk. Ehhez hozzá kell számolni azonban, hogy nagyon más a magyar bankpiaci helyzet. Tízmillió ember, az annyi, mint egy közepes kínai város. (LINK: https://telex.hu/gazdasag/2022/02/14/a-londoni-fintechek-gyorsak-rugalmasak-a-hazai-banki-appok-docognek)

A külföldi fintechek azonban korlátlanul kaptak pénzt. A Revolut még mindig veszteséges, de öntik bele a pénzt. Kétezer fejlesztővel dolgoznak, és valószínűleg jó ideig még így is veszteségesek lesznek. És ezek a fintechek többnyire egy e-money licenccel üzemelnek, ami jogilag kevesebb, mint egy banki licenc. Közben a magyar bankokra rászakadt 2008, a bedőlő devizahitelek, a végtörlesztés, a tranzakciós illeték, a bankadó, és az egész szektor átalakult a takarékszövetkezetek miatt. Utóbbi időben meg jött a kamatstop, hitelezési moratórium, májusban meg ismét tranzakciósadó-emelés és extra banki különadó. Rengeteg olyan állami intézkedés volt, amelyekre a bankoknak reagálniuk kellett. Ezt tették ahelyett, hogy a fintechekkel versenyeztek volna. A Revolutnak ráadásul 20-30 éves elavult banki rendszerekkel sem kellett megküzdenie.

- Infotér: Mit csinálhatnak ilyen helyzetben a magyar bankok?

- Gergely Péter: Vannak termékek, amiket a nemzetközi fintechek soha nem fognak nyújtani. Babaváró hitelt, lakáshitelt, mindent, ami állami támogatásokkal függ össze. Így nem tudja teljesen leváltani a magyar bankokat a fintech konkurencia. Szerintem egyébként a magyar bankok megijedtek az elején a reformoktól. Azóta viszont nagyot fejlődtek. Jót tett nekik, hogy verseny van.

- Infotér: Hogyan méritek fel, hogy mit kínálnak az egyes bankok. Gondolom nem kondíciós listákat nyomtattok a hét öt napján.

- Gergely Péter: Mélyen foglalkozunk azzal, hogy milyen a magyarországi bankszámlakínálat. Mindegyik banknál van számlánk, amit évek óta használunk. Van hozzá mobilbankunk, bankkártyánk és hitelkártyánk, vásárlásokat végzünk, kötünk le pénzt, utalásokat indítunk. És van egy 260 szempontot néző mobilbanki szolgáltatásokat felmérő adatbázisunk is, amit hetente frissítünk. Jól látjuk a trendeket. 2 magyar bank például tőlünk vásárolja a versenytársak elemzését.

Látszik például, hogy olyan lokális dolgokkal bővültek a magyar pénzügyi appok, amiket a külföldi fintechek nem fognak lefejleszteni. Ilyen például a BKK-jegyek vásárlása, mobilparkolás, autópályamatrica-vásárlás. Ezek mellett megjelentek azok is, amiket a fintechektől tanultak el a bankok, Apple Pay, betéti kártyák limitálása, mobilos letiltás. A számlák között pedig megjelentek az ingyenes számlavezetési díjú, ingyenes készpénzfelvételt kínáló termékek. Vannak törvényi okból implementált újdonságok is, mint például az azonnali utalások.

A K&H-nál azt is megcsinálták, hogy ha a mobilappban bemész a kártya menüpontba, akkor fel tudja neked villantani a PIN-kódot. Ez nem igényel sok fejlesztést, nem bonyolult dolog, de nagy segítség azoknak az embereknek, akik ritkábban használják a kártyájukat. Egyszerűbb megnézni a kódot, mint kártya- vagy PIN pótlást kérni a banki ügyfélszolgálattól.

- Infotér: Vannak még ilyen ötletek a magyar bankoknál?

- Gergely Péter: Persze. A legtöbb ember például nem tudja a mobilbanki kódját, mert ritkán beszél a bankkal. Emiatt a hívásidő nagy része azzal megy el, hogy azonosítják az ügyfelet. Az Erste megoldotta, hogy ha belépsz az appba és onnan tárcsázol, akkor már azonosított ügyfélként jelensz meg az ügyintézőnél. Nekik sok ezer órát megspórol évente, hogy nem kell elmagyarázni az ügyfeleknek, hol találják az azonosítót és milyen kódot keresnek. Neked pedig nagyon kényelmes, hogy ha akarsz, ügyintézővel beszélhetsz. A Revolut nem fog ilyet kínálni.

- Infotér: Mégis van bennem egy olyan érzés, hogy pár éve, amikor még csak jött a PSD2, akkor többet ígértek, mint ami lett.

- Gergely Péter: A bankoknál nyilván látszik, hogy nem a fejlesztésre vannak ráállva, nem úgy, mint a fintechek. A nagy szervezeteknek megvan a maga tehetetlensége, a banküzem pedig soha nem arról volt híres, hogy úgy fejleszt, mint a Tesla. De ha belelendülnek, akkor jönnek az újdonságok.

Persze a magyar piac nem olyan nagy és sok szolgáltató van itthon. Nyilván nem mindegyikük tud annyit költeni a fejlesztésekre, amennyit kellene. Az ügyfélélmény ezért nagyban el tud térni két bank között. A MagNet például egy kis bank, specializálódtak, netbankra nem tudnak annyit költeni, mint az OTP. De ha a mobilappjuk értékelését megnézed az appboltokban, akkor nagyon elégedett ügyfeleket találsz.

Egymillió körüli a digitalizált, mobileszközön használt bankkártyák száma. Én személy szerint az azonnali utalást is nagyon szeretem. Már nincs annyi lemaradása a magyar bankszektornak, mint öt éve volt.