Mennyi ideig bírják fizetés nélkül a munkavállalók?

2019. november 22. péntek, 09:00 • K&H
A magyarok átlagosan 7 hónapra elegendő megtakarítással rendelkeznek, ám a 35 százalékuknak mindössze annyi spórolt pénze van, amelyből egy hónapig tudna megélni fizetés nélkül. Vajon melyik nem képviselői tudják magukat hosszabb ideig fenntartani?

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása

A K&H biztos jövő felmérése szerint a férfiak 30 százaléka, a nők 41 százaléka tudná magát egy hónapig fenntartani a tartalékaiból. A K&H szerint a hosszú távra való takarékoskodással az anyagi gondok mellőzhetőek a nyugdíjas években: aki például harmincévesen havi 10 ezer forintot félre tud tenni, az 65 évesen 10 milliós összeget kaphat.

Az országon belül a nettó fizetések között óriási eltérések vannak a hivatalos statisztikák szerint, a K&H biztos jövő felméréséből pedig az is kiderül, hogy nagyon eltérő mértékű tartalékkal rendelkeznek a magyarok. A KSH adatai szerint az első félévben az országos nettó havi átlagfizetés - adókedvezmények nélkül - 239 ezer forintot tett ki. Az országon belül az eltérések óriásiak: csak a budapestiek, a Győr-Moson-Sopron megyében és Fejér megyében élők átlagfizetése haladta meg az átlagot. 

A fővárosiak havi nettója közel 300 ezer forint, Győr-Moson-Sopron megyében 252 ezer, Fejér megyében pedig 240 ezer forint ugyanez. A sor végén áll például Békés megye és Szabolcs- Szatmár-Bereg, előbbiben 173 ezer forint, utóbbiban 164 ezer forintra rúgott a havi átlagos nettó. 

A keleti országrész a legrosszabb helyzetben

A fizetésekben látható különbségekhez hasonlóan nagy eltérések vannak a K&H felmérésében is. A kutatás szerint a szerint a 30-59 éves magyarok átlagosan 7 hónapra elegendő megtakarítással rendelkeznek, azaz ennyi ideig tudnák finanszírozni az életüket, ha nem lenne a fizetésük. 

A legkedvezőtlenebb adat, hogy a megkérdezettek 35 százaléka, vagyis harmada mindössze 1 hónapra elegendő tartalékot tud felmutatni. A keleti országrészben 45 százalék tartozik ebbe a kategóriába, míg nyugaton 25 százalék. A válaszadók majdnem negyede - 24 százaléka – legfeljebb 3 hónapig lenne képes finanszírozni az életét, 17 százalékuk pedig 6 hónapot mondott. 12 százalékos azoknak az aránya, akik 1 évig kihúznák a felhalmozott tartalékból, 7 százalékuk pedig 1-2 évre elegendő pénzzel rendelkezik. A megkérdezettek 5 százaléka több mint két évig tudna megélni.

Megoldás újabb különbségekkel

A K&H szerint egyre többen igyekeznek takarékoskodni, ehhez a bérek emelkedése segítséget ad, de az országon belüli különbségek és az emberek megtakarításai közötti eltérések terén van még tér a fejlődésre. A takarékoskodás azért is fontos, például hosszú távra, hogy a nyugdíjas években ne legyenek anyagi gondjai az érintetteknek.
 
Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákért felelős vezetője elmondta: „Érdemes mielőbb megkezdeni a rendszeres takarékoskodást, például az adókedvezménnyel igénybe vehető nyugdíjbiztosítási konstrukciókkal. Aki például 30 évesen havi 10 ezer forintot félre tud tenni, az 65 éves korára akár 10 millió forintos összegre is szert tehet. Ha ugyanígy 10 millió forintot szeretne 65 éves korában, de csak 45 vagy 55 évesen kezd spórolni, akkor már havonta 30 ezer vagy több mint 60 ezer forintot kell félretennie egy nyugdíjbiztosítási konstrukció segítségével.”