Magyarországon építik fel Európa legnagyobb kapacitású adatközpontját

„Magyarország egyik legkiemelkedőbb, huszonegyedik századi projektjét jelentjük ma be” - mondta Németh Lászlóné, nemzeti fejlesztési miniszter a Budapesten létesítendő, Európa legnagyobb adatátviteli kapacitással rendelkező adatközpontja, a CERN@WIGNER projekt pénteki bemutató sajtótájékoztatóján. Az összesen mintegy 50 milliárd forint értékű informatikai, hálózati, főként a tudományos munkát és kutatást támogató projekt azért Magyarországon valósul meg, mert a Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontja (MTA Wigner FK), a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával sikeresen pályázott az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nemzetközi tenderén.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása

  A kezdetben másodpercenként 100, majd később 400 gigabit sávszélességű hálózati összeköttetést nyújtó központnak 2013. január 1-én már működnie kell. A hálózat és a központ például 4 millió könyv tartalmát 25 perc alatt képes továbbítani, és már az induló 100 gigabites sávszélesség is nagyobb, mint amennyi jelenleg a magyar internetforgalom lebonyolításához szükséges.

A projektindító eseményen a miniszter kifejtette, a világ most ránk figyel, mert itt valósulhat meg az a korszakalkotó beruházás, amely Európának a legnagyobb adatátviteli informatikai központja lesz. A központ révén 2013 elején Genf és Budapest között ultra szélessávú hálózati kapcsolat jön létre. A világszínvonalú adatközpont képes lesz csúcssebességgel továbbítani a CERN kutatóintézet részecskegyorsítójából nyert adatokat az új, kimagasló műszaki jellemzőkkel bíró budapesti géptermi komplexumba.

Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere és a Fidesz alelnöke, Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkára, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Lévai Péter, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja igazgatója megtekintik az adatközpont makettjét.

MTI fotó: Kovács Attila

A miniszter megnyitó beszédében elmondta, az állami támogatást élvező pályázatot tavaly októberben nyújtották be a CERN-hez. Huszonnyolc ország tett ajánlatot. Magyarország a többi között Svédországot, Norvégiát és a Svájcot megelőzve nyert. Ez pedig a miniszter szerint önmagában is bizonyítja, hogy kimagasló volt a magyar pályázat. Németh Lászlóné elmondta, nem véletlen, hogy az egyedülálló csúcstechnológiát képviselő beruházás Magyarországon valósul meg, hiszen a magyarok híresek szellemi képességeikről, a kutatási eredményeikről és arról, hogy jól tudnak együttműködni másokkal. A miniszter kifejtette, ez a beruházás is hozzájárul Magyarország nemzetközi tudományos hírnevének öregbítéséhez. Német Lászlóné elmondta azt is, hogy akkor válik a tudás és a tudomány valódi kitörési ponttá, ha az állam is támogatja a vállalatok, tudományos műhelyek munkáját, a gazdasági, társadalmi üzleti szféra képviselőit.

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke elmondta, nagy siker az ország, az akadémia és a Wigner kutatóközpont számára, hogy itt épül meg a világ egyik legnagyobb adatátviteli központja. Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere az eseményen kifejtette, a projekt azt bizonyítja, hogy az állam és a magánszereplők képesek hasznosan együttműködni.

Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter és Pálinkás József támogatói nyilatkozatot írnak alá.

MTI fotó: Kovács Attila

Az épület és a gépészet 8,5 milliárd forintba kerül, míg például a számítógépekre és egyéb berendezésekre több mint 40 milliárd forintot költenek. A magyar állam 8,5 milliárd forinttal járul hozzá a projekt megvalósításához.

A genfi központú CERN 1954-ben jött létre, 20 tagállama van, Magyarország 1992-ben csatlakozott a szervezethez. A nagyenergiás részecske- és magfizika kutatásban élenjáró CERN 2011-től világlaboratóriumként működik, amelyet a világ minden országból használnak a kutatók, évente mintegy 13 ezren. Magyarországról 60-70 mérnök, fizikus és informatikus, szakember és mesterdiák vesz részt a CERN különböző kísérleteiben.

Az MTA Wigner FK a nemzetközi kutatások egyik kulcsszereplője, ahol például részecskefizikai, magfizikai kutatásokat folytatnak, illetve továbbfejlesztik az adatkezelést és az adatfeldolgozást, valamint az ezt segítő információtechnológiát.