Magyarok a CERN-ben: a felfedező kutatásoktól a világszínvonalú adatközpontig

2012. október 14. vasárnap, 10:12 • http://mta.hu/Rolf-Dieter Heuer, Pálinkás József, mta, IT-rendszer, CERN,
Két évtizede csatlakozott az Európai Nukleáris Kutatási Szervezethez Magyarország. Az évforduló alkalmából az MTA és a genfi székhelyű, nemzetközi szervezet összefogásával 2013 elejére megvalósuló, csúcstechnológiát képviselő Wigner Adatközpont építkezésénél idézte fel az eddigi sikeres együttműködést Pálinkás József , az Akadémia elnöke és Rolf-Dieter Heuer, a CERN főigazgatója.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása
 Kettős ünnepnek nevezte az európai és világszinten egyaránt kivételes, építésének félidejénél járó beruházás területén tartott rendezvényt beszédében az MTA elnöke.Pálinkás József a hazai kutatók és a CERN eddigi közös munkáját méltatva a jövőről is szólt. Emlékeztetett arra, hogy körülbelül száz nap múlva, január második hetében adják át azt az ultraszélessávú hálózatot használó adatfeldolgozó centrumot, amelynek megvalósítására a CERN felhívása nyomán huszonnyolc pályázó állam közül Magyarország kapott lehetőséget. "Húsz éve még nem sejthettük, hogy egy ilyen egyedülálló létesítmény valósul meg Csillebércen, de most minden okunk megvan az örömre" – fordult az MTA elnöke Rolf-Dieter Heuer-hez.

Rolf-Dieter Heuer és Pálinkás József

A CERN főigazgatója az általa alapvető fontosságúnak nevezett beruházás előzményeit felidézve elismeréssel szólt a magyar szakemberek teljesítményéről. Mint mondta, rendkívül kiélezett verseny után a legjobb pályázatot választották ki, hogy a CERN Nagy Hadronütköztetője adatainak feldolgozásában, egyúttal a Higgs-bozon és a „sötét anyag" kutatásában kulcsszerepet játszó kihelyezett infrastruktúra megvalósulhasson.

"Példás az az együttműködés, amely a projektben közreműködő állami szervek részéről tapasztalható" – hangoztatta Vályi-Nagy Vilmos kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkár. Hangsúlyozta, hogy a tervek szerint hét hónap alatt felépülő adatközponthoz a kabinet minden támogatást megad, és reményét fejezte ki, hogy a világszínvonalú szolgáltatást nyújtó létesítmény méltó lesz a CERN hagyományaihoz.Lévai Péter, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont főigazgatója a munkában résztvevők eddigi erőfeszítéseit megköszönve további támogatást kért ahhoz, hogy az adatközpont a tervek szerint készüljön el.

A helyszínen tartott ünnepséget követően az MTA, a CERN, a kormány, valamint a XII. kerületi önkormányzat képviselői, a kivitelező cég szakemberének vezetésével megtekintették az építkezést, ahol a mai törmelékhalmok, építőanyagok és munkagépek helyett körülbelül száz nap múlva már a CERN "agyközpontja", az informatikai infrastruktúráját és üzembiztonságát tekintve egyaránt az európai IT-rendszerek élvonalába tartozó központ működik majd.

A Wigner Adatközpont látványterve

A felfedező kutatások új korszaka

 A húsz éves magyar CERN-tagság alkalmából rendezett eseménysorozat délután az MTA Székházában tudományos üléssel folytatódott. "A genfi kutatási szervezet a csúcsa annak az intellektuális erőfeszítésnek, amelyet az emberiség a világegyetem megismeréséért folytat" – fogalmazott az Akadémia zsúfolásig megtelt Nagytermében tartott tanácskozáson Pálinkás József. Kiemelte, hogy a magyar fizikusok, mérnökök – az elmúlt két évtizedben körülbelül kétszázan – jelentős mértékben veszik ki részüket az egyedülálló és mérnöki csodának is nevezhető létesítményben folyó munkából.

A CERN főigazgatója a világméretű összefogással megépült mérőeszköz célját, működését és az ott folyó munkát ismertette. A küldetésének a kutatás mellett az innovációt és az oktatást is tartó CERN Nagy Hadronütköztetőjének (LHC) köszönhetően sikerült az idén nyáron szinte teljes bizonyossággal igazolni az elemi részecskék tömegéért felelős, megjósolt, de korábban még ki nem mutatott Higs-bozon létezését.  "Történelmi pillanat volt" ─ fogalmazott Rolf-Dieter Heuer. A Nagy Hadronütköztetőben próbálják modellezni a tudósok a világegyetem történetének kezdetén, az ősrobbanás után néhány milliomod másodperccel létrejött körülményeket, valamint megmagyarázni például a sötét anyag és sötét energia mibenlétét is. Az LHC-ben található a világegyetem leghidegebb helye, hiszen mínusz 271 Celsius fokra lehűtve működik megfelelően. Egyben a világegyetem legforróbb pontja is, mert a benne történő proton-proton ütközések helyén rendkívül rövid időre ezermilliószor magasabb hőmérséklet keletkezik, mint ami a Nap belsejében uralkodik. A német tudós a felfedező kutatások új korszakának nevezte a CERN tevékenységét, a magyar közreműködést méltatva pedig további eredményes húsz évet kívánt az itteni kutatóknak.

A CERN-i kísérletekben való magyar részvételről a legilletékesebbektől, a genfi központban is dolgozó kutatóktól hallhattak beszámolókat az érdeklődők. A hazai tudósok közreműködtek egyebek mellett a Higgs-bozon és az elméletileg megjósolt szuperszimmetrikus részecskék keresésében, az Univerzum ősanyagát kutató ALICE kísérletben, valamint a proton-proton ütközések természetét vizsgáló TOTEM kísérletben is. A CERN-ben mintegy hetven magyar fizikus és mérnök dolgozik folyamatosan, rajtuk kívül pedig körülbelül tíz honfitársunk az adminisztrációban, a számítóközpontban, illetve a könyvtárban végez feladatot.