Lovász: kulcsfontosságú a nemzetközi együttműködés

2014. szeptember 1. hétfő, 18:04 • www.orientpress.humta, kutatás, Lovász László
Magyarország jövője szempontjából kulcsfontosságú, hogy minél több magyar kutató vegyen részt a nemzetközi tudományos együttműködésben, együtt dolgozva más nemzetiségű tudósokkal, itthon és külföldön – mondta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke hétfőn a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 233. tanévének megnyitóünnepségén. Lovász László szerint a közös kutatások különleges lehetőséget nyújthatnak a diákoknak, fiatal kutatóknak a modern kutatási témák és módszerek megismerésére. Ami ma még csak kutatási téma, az tíz vagy húsz év múlva mindennapi technológia lehet – jegyezte meg.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása

Biztatta a Műegyetem diákjait, hogy ne csak a felkínált válaszokat tanulják meg, hanem keressenek más megközelítéseket és megoldásokat. Azt is javasolta nekik, ne pusztán módszereket tanuljanak meg, mert akkor azok foglyaivá válhatnak, hanem az elvek elsajátítására törekedjenek, mert azokra építve saját, új módszereket alakíthatnak ki.

Az Akadémia elnöke az egyetemi tanárokat arra kérte, szobáik ajtaja mindig legyen nyitva a diákok előtt, és akár a más intézményekből vagy az iparból érkező szakemberek előtt is. A hallgatókhoz fordulva pedig azt mondta, legyenek bátrak kérdezni, és így az egyetem nem csupán kurzusok és vizsgák helyszíne lesz, hanem azt igazi tudományos műhellyé alakíthatják.

Szorosabb együttműködés

Lovász László arról is beszélt, hogy az Akadémia és a magyar felsőoktatás együttműködése egyre szorosabbá válik, hiszen akadémiai kutatócsoportokban, műhelyekben együtt dolgoznak tapasztalt szakemberek, doktoranduszok és hallgatók. Elmondta, a támogatott kutatócsoportok száma 2013-ban a korábbi 79-ről 89-re emelkedett, és ezek között 15 a Műegyetem és az Akadémia közötti együttműködést bizonyítja.

Kitért arra is, hogy a Lendület programmal a fiatal tudósok kutatási lehetőségeinek javításához járul hozzá az Akadémia, kutatóintézetekben és egyetemeken egyaránt. Jelezte, ennek a kutatási modellnek a célja, hogy a nemzetközileg kiemelkedő fiatal tehetségek maradjanak itthon, illetve jöjjenek haza külföldről.

Arról is beszélt, hogy ha egy nemzetközi tudományos együttműködés itthon folyik, akkor az különleges lehetőséget nyújt a diákoknak, fiatal kutatóknak a modern kutatási témák és módszerek megismerésére. Hozzátette: az Akadémia ezért indította el és hirdette meg már háromszor a vendégkutatói programot, melynek keretében kiemelkedő külföldi egyetemek legrangosabb tudósait fogadják az akadémiai kutatóközpontokban, intézetekben, valamint az Akadémia által támogatott egyetemi kutatócsoportokban.

Egyértelmű szándék

Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára egyebek mellett arról beszélt, a kormány egyértelmű szándéka az, hogy nem csökkenti a felsőoktatási férőhelyek számát, és mindenképpen meg szeretnék teremteni az elitképzés jogi, szervezeti és gazdasági feltételeit.

A Műegyetem aulájában esküre összegyűlt mintegy háromszáz új hallgatóhoz fordulva azt mondta, az igazi mérnök nem akadhat el a jelenség vagy a szerkezet működésének a megértésénél, hanem képesnek kell lennie a jelenséget leírni, a technológiát továbbfejleszteni. Szerinte ezért a hallgatóknak nem érdemes tanulmányaikat az alapképzés után befejezni, hanem érdemes megszerezniük a mesterfokozatot is.

A jövő kulcsa

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára köszöntőjében azt mondta, az élelmiszer a XXI. század stratégiai fontosságú terméke, és szerinte csak azoknak az országoknak lehet jövője, amelyek a tudományos kutatások eredményeit felhasználva képesek megoldani az élelmiszer-termelést. A korszerű ismeretek ma már az agrárszférában is elsődlegesen műszaki ismereteteket jelentenek, hiszen a gépesített mezőgazdálkodás korszakát éljük – mutatott rá.

Péceli Gábor, a Műegyetem rektora az intézmény tevékenységéről szólva azt mondta, nemcsak órákat tartanak, ismereteket adnak át az itt hallgató diákoknak, hanem tudományos kapacitásukkal, az itt dolgozók tapasztalatával és szakértelmével az ország háttérintézményeként is működnek.

Szavai szerint amikor az elsős diákok leteszik esküjüket, akkor azzal egy olyan intézményhez köteleződnek el, ahol a munka bázisa, támasza az ország jövőjének, így nekik is erre az életpályára, az ország szolgálatára kell felkészülniük a választott szakterületükön.