Kriptokárokkal sújtja a környezetet a bitcoin

2019. november 25. hétfő, 12:00 • hirado.hu
Bitcoin, Ethereum, Litecoin, Monero – a digitális alapú „kriptovaluták” nevét egyre gyakrabban hallani, elterjedésük azonban rendkívül káros lehet az egészségre és a környezetre. A kutatók szerint annak ellenére, hogy nem fizikai formában valósulnak meg, az új devizák meglepően negatívan befolyásolhatják bolygónkat.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása
A kriptovaluta egy internet alapú devizakereskedelmi forma, amely kizárólag a digitális világban létezik, és a támogatói szerint nincs szükség harmadik félre, hagyományos bankokra, vagy központi kormányzati ellenőrzésre a tranzakciók biztonságos érvényesítése érdekében. Ezenkívül a kriptovalutákat általában úgy tervezik, hogy egy bizonyos pont után korlátozzák a termelést, azaz a forgalomban lévő teljes összeg végül eléri a megszabott határt – írja a Science Daily.

A rendszer fenntartását az úgynevezett bányászok biztosítják. A kriptomat.io weboldal leírása szerint „a bányászat egy szétosztott konszenzus rendszer”. A hálózat fenntartásában rengeteg ember vesz részt világszerte. A „bányászat” kifejezés nem jelent mást, mint azoknak a tranzakcióknak a jóváhagyását, amelyek arra várnak, hogy felkerüljenek a blokkláncra.

„Ez a módja annak, hogy a tranzakciók időrendi sorrendben kerüljenek fel a blokkláncra. A jóváhagyáshoz a tranzakciót egy blokkba kell csomagolni, amely szigorú titkosítási szabályoknak kell, hogy megfeleljen, amelyeket a hálózathoz tartozó bányászok ellenőriznek és hagynak jóvá” – írja az oldal.

A kriptovaluták bányászásának környezeti hatásait vizsgálták

A kriptokárok: A kriptovaluta-bányászat légszennyezésre és emberi egészségre gyakorolt hatásának monetáris értékbecslései című kiadványukban az Új-Mexikói Egyetem (UNM) Energiakutatási és Társadalomtudományi professzorai, Andrew Goodkind, Benjamin Jones és Robert Berrens a kriptovaluta-bányászati technikák környezeti hatásairól készült vizsgálataik eredményeit tették közzé.

A kriptovaluták energiafelhasználását értékelő meglévő adatok és a gazdasági értékelési technikák felhasználásával a három kutató számszerűsíteni tudta a bányászati gyakorlatokat a kiértékeléshez.

„Szakértelmünk a különféle gazdasági tevékenységek és ágazatok egészségügyi és környezeti hatások miatti monetáris károk becslésére vonatkozik” – magyarázta Robert Berrens, az UNM kutatója.

Hozzátette: a közgazdászoknál gyakori, hogy az energiafelhasználás hatásait tanulmányozzák a mezőgazdasági termeléshez és fogyasztáshoz mérten. Az éghajlatváltozással szembesülő világban a közgazdászok segíthetnek megérteni a különböző tevékenységekhez és technológiákhoz kapcsolódó hatásokat.

A kriptovaluták előállítási vagy „bányászati” gyakorlatát energiaigényes speciális számítógépes hardverekkel hajtják végre, melyek bármilyen földrajzi helyen elhelyezkedhetnek. A bányászati táboroknak nevezett nagyszabású műveletek jelenleg a leggyorsabb internetkapcsolatok és a legolcsóbb energiaforrások köré gyűlnek össze – függetlenül attól, hogy a felhasznált energia forrása zöld vagy sem.

Az UNM kutatói azt állítják, hogy bár a bányászati gyakorlatok pénzügyi értéket teremtenek, a villamosenergia-fogyasztással „kriptokárokat” generálnak. Ezt a kifejezést a digitális deviza emberi egészségre és éghajlatra gyakorolt hatásainak leírására használják.

„Az éghajlatváltozást a villamosenergia-termelés üvegházhatású gázkibocsátása, valamint a helyi légszennyező anyagok hatása alapján vizsgáltuk meg” – fejtette ki Andrew Goodkind.

Egy dollárnyi bitcoin az értéke felével felérő kriptokárt okoz

A kutatók becslései szerint 2018-ban egydollárnyi (303 forint) bitcoin-érték 49 centnyi (148 forint) egészségügyi és éghajlati kárt okozott az Egyesült Államokban.

Adataik azt mutatják, hogy 2018 folyamán a bitcoin létrehozásához szükséges károk költségei egy ponton megegyeztek a kriptodeviza tőzsdei értékével. Ezeket a károkat az energia előállításához használt fosszilis tüzelőanyagok égetésével járó megnövekedett szennyezőanyagok – például szén-dioxid, finom részecskék, nitrogén-oxidok és kén-dioxid – okozzák.

„A fosszilis tüzelőanyagok égetésével előállított nagy mennyiségű villamos energia felhasználásával a kriptovaluta bányászat rosszabb levegőminőséggel és megnövekedett széndioxid-kibocsátással jár, amely a közösségeket és a családokat országszerte érinti” – mondta Jones.

Viszonylag korlátozottan, de vannak olyan kriptovaluták, amelyek alternatív előállítási rendszerekkel működnek, és ezzel jelentősen kevesebb energiafelhasználást igényelnek. A kutatók azt remélik, hogy a kutatásuk publikálása révén a bányászat alternatív módszereire ösztönözhetik az embereket.
 


A bitcoin árfolyama hathavi mélypontra zuhant pénteken

Bár továbbra is dübörög a bányászat, a kriptovaluták értékére az egyes országok bejelentései is nagy hatással vannak.

Az MTI közlése szerint a bitcoin gyengülését a kínai központi bank sanghaji irodájának az a figyelmeztetése váltotta ki, hogy kockázatot jelent a kereskedés ezekkel a devizafajtákkal. Pénteken ennél jegyezték, 6929 dolláron a kriptovalitát, ami 9 százalék csökkenést jelentett a csütörtöki záróértékéhez viszonyítva.

A kínai hatóságok 2017 őszén betiltották a kriptodeviza-kereskedelmet és a kriptodeviza kibocsátásával történő tőkegyűjtést. Kínai magánszemélyek azonban továbbra is tudnak kereskedni kriptodevizákkal, általában mobiltelefonos applikációk segítségével vagy külföldön bejegyzett kriptodevizatőzsdék révén.

Október végén két nap alatt több mint 40 százalékkal drágult a bitcoin Hszi Csin-ping kínai elnöknek arra a kijelentésére, hogy Kínának ki kell használnia a blokklánc technológia nyújtotta lehetőségeket. Azóta a bitcoin csaknem a harmadával gyengült.

A blokklánc-technológia (blockchain technology) egy módszer, amelynek alkalmazásával lehetővé válik különböző értékek és adatok egyszerű cseréje. E technológia segítségével létre lehet hozni digitális fizetőeszközt, így a bitcoin és más kriptodevizák mögött is a blokklánc technológia, ez a virtuális és hamisíthatatlan rendszer áll.