Közösségi portálokkal az európai nyilvános szféráért

Hogyan ösztönözhetik jobban az uniós témákról szóló vitát az új kommunikációs technológiák? Milyen módon buzdíthatják szavazásra a közösségi portálok a fiatal választókat? Ilyen kérdésekkel foglalkozik Morten Løkkegaard (liberális, dán) jelentése, amelyet a múlt hónapban fogadtak el Strasbourgban. A téma parlamenti felelőse felidézi a 2009-es választási kampányt, amelynek során az EP‑nek a Facebook segítségével sikerült növelnie a fiatal választók részvételét. A jelentés azt vizsgálja, milyen módon vonhatják be jobban az európai polgárokat az EU-val kapcsolatos ügyekbe. A szerző szerint az európai nyilvános szféra kialakításának célját több szinten is meg kell valósítani, nemcsak a média, hanem a politikusok és a közintézmények szintjén is. Politika és kommunikáció „A politika és a kommunikáció ugyanannak az éremnek a két oldala” – véli a jelentés szerzője. Løkkegaard szerint probléma tehát, ha a politikát nem jól kommunikálják, továbbá úgy véli, az EU számára ez nagy kihívást jelent. Løkkegaard nemzeti szinten javasolja egy európai ügyekért felelős miniszter kinevezését, „akihez a polgárok kérdéseket intézhetnek, ily módon előmozdítva az európai nyilvános szféra kialakítását”. Köztisztviselők képzése az új média használatára „Az európai és nemzeti vezetőknek és intézményeknek vállalniuk kell az információterjesztés feladatát, nemcsak hagyományos csatornákon keresztül, hanem olyan médiumok révén is, ahol a polgárok aktív szerepet játszanak. Ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a személyzet a kommunikációs készségeik fejlesztéséhez megfelelő képzésben részesüljön” – áll a szövegben. A jelentés szerzője kiemeli, hogy az EP a nemzetközi intézmények között élen járt a közösségi portálokon, például a Facebookon, a Twitteren és a Myspace-en történő kommunikációban. „A közösségi média kiváló eszköz ahhoz, hogy a nyilvánosság betekintést nyerjen a kulisszák mögé” – jelentette ki a szavazás után a témafelelős. A hagyományos média se szoruljon háttérbe! A jelentés a média hagyományos formáit, például a televíziót és a napilapokat is megszólítja. Arra kéri a közszolgálati csatornákat, hogy közöljenek több európai hírt és készítsenek az Európai Unió döntéshozatali folyamatáról szóló műsorokat. Aggasztó a brüsszeli újságírók számának csökkenése A jelentés a Brüsszelben akkreditált újságírók számának csökkenésére is figyelmeztet. Részben a gazdasági válságnak, így az újságeladás visszaesésének köszönhető, hogy egyre nehezebb a tudósítói pozíciók fenntartani a belga fővárosban. A témafelelős további fejlesztésre szólítja az EuroparlTV-t, illetve azt kéri, hogy működését jobban integrálja az EP internetes stratégiájába. Legyünk elővigyázatosak! Morten Løkkegaard óvatosságra inti a Parlamentet és az Európai Uniót ezen a területen, hangsúlyozva, hogy „bár a közösségi portálok a gyors tájékoztatás egy viszonylag jó módja, a megbízhatóságot nem tudják kielégítően biztosítani, és nem tekinthetőek hivatásos médiának”. A szöveg a közösségi média veszélyeire figyelmeztetve óvatosságra inti a felhasználókat: „az itt közzétett adatokkal vissza is élhetnek, olykor súlyosan megsérthetik az újságírói etikát”. A jelentés javasolja, hogy az új típusú média felhasználói számára dolgozzanak ki egy etikai kódexet. Forrás: EU Parlament

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása