Kerekasztal beszélgetésekkel folytatódott az Infotér Konferencia programja

2020. október 21. szerda, 10:30
A délelőtti előadásokat követően kerekasztal beszélgetésekkel folytatódott a 11. Infotér Konferencia. A gazdaság digitalizációja és a kiberbiztonság mellett a mesterséges intelligencia és az egészségügy kapcsolatáról is párbeszédet folytattak a meghívottak.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása
Gazdaság digitalizációja

A vállalkozások digitalizációjának fontosságáról szóló beszélgetés felvezető előadását dr. Kelemen Csaba tartotta. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium főosztályvezetője kiemelte, hogy a digitalizáció ma már minden vállalati szegmensben kulcsfontosságú tényező, enélkül egy vállalat irányítását sem lehet megfelelően ellátni. A magyar vállalkozások ugyanakkor korlátozott mértékben alkalmazzák a digitális technológiát, így nem tudják megfelelően kihasználni az általa elérhető versenyelőnyöket.

Hozzátette, hogy az elmúlt időszak fejlesztéspolitikai kezdeményezései közül a Modern Vállakozások Programját és a hozzá kapcsolódó pályázatokat érdemes kiemelni, mellyel nagyon szép eredményeket sikerült elérni. A következő időszak kormányzati irányait a területen a Nemzeti Digitalizációs Stratégia (NDS) határozza meg egészen 2030-ig. Ennek a programnak az első elemét a vállalati digitalizációs pályázatokat 2021. I. negyedévében indítják útjára, tervezetten 15 milliárd forintos kerettel. A következő programozási időszakban, 2021-2027 között új eszközök és források állnak majd rendelkezésre. Mindezek mellett azonban hangsúlyt kell fektetni arra is, hogy az érintettek megismerkedhessenek ezekkel a lehetőségekkel.

A beszélgetés egyik fő témája az volt, hogyan lehetséges a KKV-kat megszólítani, és érdekeltté tenni a pályázatok minél hatékonyabb ki- és felhasználásában. Kelemen Csaba szerint, amennyiben a vállalatok részéről nem történik önálló kezdeményezés, úgy a gazdasági verseny fogja kikényszeríteni a társaságokból, hogy részt vegyenek a digitális programokban, pályázatokban. A szakértők egyetértettek abban, hogy a KKV-k megszólítása kulcsfontosságú, és a konferencia résztvevőit is buzdították a támogatások hatékony kommunikációjának elősegítésére.

MI & kibervédelem

A Mesterséges Intelligencia és kibervédelem összefüggéseiről szóló panel fókuszában arról volt szó, hogy az algoritmusok és a Mesterséges Intelligencia alapjaiban forgatják fel a digitális bűnözés eddig „megszokott” eszközeit és módszereit. Soha nem látott (és ráadásul gyorsuló) sebességgel fejlődik a terület, és mivel egyre több kritikus rendszer működik a világhálóra kapcsolva, a védelemnek lépést kell ezekkel tartania.

A panelbeszélgetsének két felvezető előadása volt. Elsőként Christopher Mattheisen, a Microsoft Magyarország ügyvezetője beszélt többek között a korornavírus jrávány miatt megnövekedett támadásokról. Őt követte Pótári Laura, az Inter-Computer-Informatika Zrt. Key Account Managere, aki azzal kezdte megszólalását, hogy a nagyhatalmak között kiélezett nemzetközi verseny folyik a COVID-19 vakcina kifejlesztéséért. Ennek eredményeképpen a zsarolóvírus támadások száma is megszaporodott. Ez különösen meg tudja nehezíteni az egészségügyi intézmények működését. Egy támadásnak köszönhetően például a kórházi dolgozóknak át kellett állniuk a manuális recept felírásra, és ez jelentősen lassította az egészségügyi ellátást.

Balogh Turul kiberbiztonsági szakértő felvezetőjében hangsúlyozta: mivel információs társadalomban élünk, a „digitális személyiségnek” is vannak fenyegetettségei, amely védelmére is nagy hangsúlyt kell fektetni.

Mesterséges Intelligencia az egészségügyben

Az utolsó beszélgetés a Mesterséges Intelligencia és az egészségügy kapcsolatát tárgyalta. Szakemberek szerint a Mesterséges Intelligencia az új algoritmusok révén képes a korábban létrejött, óriási adatbázisokban új, eddig nem ismert összefüggéseket feltárni, és egyúttal javaslatokat is megfogalmazni, hogy milyen irányban érdemes új kísérleteket indítani.

Dr. Nyáry Gábor a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület szakértője elmondta, hogy a MI az egészségügyben a korai szűrés és diagnosztika, illetve a gyógyszerkutatás- és felfedezés terén jut kiemelt szerephez. Kiemelte ugyanakkor, hogy a személyiségi jogokat érintő kérdéseket, a bizalom és a felelősség kérdéskörét rendezni szükséges, hiszen a szabályozások ezeken a területen hiányosak.

A Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t (NISZ) Tóth Péter stratégiai vezető képviselte, aki elmondta, hogy az egészségügyi intézmények számára a hátteret a NISZ Zrt. biztosítja, és fő feladatuknak tekintik, hogy az intézmények sávszélesség területén növekvő igényeit kiszolgálják.

A beszélgetés végén arra is kitértek a szakemberek, hogy bár a MI számos megkérdőjelezhetetlen előnnyel rendelkezik, az emberi tényezőt továbbra sem lehet teljesen kizárni a folyamatból. A Mesterséges Intelligencia program alapján dolgozik, és egy problémára tud fókuszálni, míg az emberi figyelem párhuzamosan felügyeli a feladatokat, és összetettebb kép alkotására képes.