Kávézó egyenlő munkahely? Kis túlzás, de működhet

2022. augusztus 10. szerda, 09:00
Közhelyes lehet, de tény: a technológia egyre inkább áthatja a mindennapokat, ráadásul a 2020-ban világszerte elterjedt koronavírus-járványban főszerepet kapott azzal, hogy gyakorlattá tette a távmunkát, az interneten keresztüli kapcsolattartást. A dolog már korábban elkezdődött, de a pandémiával kapott komolyabb lendületet világszerte. Éppen ezért adta magát a téma, hogy a Infoparlament júniusi rendezvényén ezt a témát is boncolgassák a szakemberek.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása

Felmerült a kérdés, hogy mennyire válthatja ki mondjuk a technológia például a személyes kapcsolatokat, amikor az irodában vagy máshol nincs lehetőség találkozni. Erre a válasz az, hogy erre nem képes. A dolog azonban azért sokkal részletesebben vizsgálható.

16 százalékos mínusz

Érdemes visszakanyarodni 2020 elejére, amikor a járvány nagy sebességgel kezdett terjedni a világon, Jöttek a lezárások, a cégvezetők pedig fogták a fejüket, hogy mi lesz a cég működésével, a produktivitással, ezen keresztül persze a jövedelmezőséggel.

A Great Place Tower nevű cég több százezres mintán mérte minden hónapban, mindenféle mutatók segítségével, hogy hogyan változott meg a produktivitás és nagyon érdekes dolgot vettek észre, mégpedig azt, ahogy az elkezdtek az emberek otthonról dolgozni és elkezdett felmenni a produktivitás, azaz hatékonyabbak lettek.

Először mindenki nagyot nézett, nagyon nagy volt az öröm, hiszen az emberek teljesítettek, produktívak voltak, másrészt spórolni lehet például az irodaköltségen. Mindjárt két dolog, ami pozitív - első látásra. Aztán jött a májusi, júniusi időszak és negatív irányba indult a produktivitás. Itt jönnek be a személyesebb hatások, amit azért sokkal kevésbé könnyű mérni, megérteni, mint például hogy mi történik akkor, amikor az emberek egymástól fizikailag távol, csak technológián keresztül kommunikálnak. Az “oké”, hogy szuper jó eszközök vannak, de elkezdtek távolodni egymástól az emberek, a kollégák. Az emberek “saját hálózata” elkezdett csökkenni, számszerűsítve 16 százalékkal.

Ha valakivel nem találkozunk legalább öt hónapon keresztül, akkor egyébként 80 százalékban lecsökken az érzelmi közelség, amit azzal a személlyel kapcsolatban érzünk. Ez miért érdekes? Azért, mert amikor szervezetekről van szó, akkor igazából egy céghez, szervezethez nem tudunk érzelmileg kötődni - ezzel szemben az emberekhez, a közösséghez igen.

Ha pedig távolodunk a kollégáktól, akkor a szervezettől és a cégtől is. Ez egy idő után nyilván a motivációban fog lecsapódni.

Munkahelyre mész vagy kávézóba? Vagy ugyanoda?

Fontos további pandémiás jelenség volt a csapaton belüli és a csapatok közötti kapcsolatokat kérdése. A saját cégen, szervezeten belül aktív volt a kommunikáció, de az rapszodikusabb kapcsolódások eltűntek. Például már nem lehetett összefutni az irodaház büféjében, a közeli kávézókban vagy épp a liftben. 

Visszatérve a járvány már említett, kezdeti szakaszára. A cégvezetők egyik hipotézise az volt, hogy az emberek majd pizsamában egész nap csak lazsálnak, és nem dolgoznak. Ám ennek épp az ellenkezője volt igaz. A digitális lenyomatokból is lekövethető volt, mikor kezdték  és mikor fejezték be a munkát. Arra jutottak, hogy tulajdonképpen többet dolgoztunk otthonról, de mindezt egyedül tettük. Márpedig az egyedül dolgozó ember stresszben van. Kevesebb személyes emberi kapcsolattal a kiégés, a stresszhatások, a magányosodás kockázata jobban bejön a képbe. Fontos megtalálni azt az embert, azokat a kollégákat a szervezeten belül, akikre a legtöbben odafigyelnek, akik leginkább meghatározzák a kommunikációt. Egy multinacionális tanácsadó cégnél végzett vizsgálat kiderítette, hogy akinek a legtöbb kapcsolata van a szervezetben, az vagy a legjobban, vagy a legrosszabban teljesítő partner volt. Nem volt átmenet a kettő között. Az látszott, hogy akik rosszul teljesítenek, azok az idejük nagy részét olyanokkal töltötték, akik semmilyen módon nem kapcsolódtak a teljesítményükhöz és ezen keresztül a bevételekhez sem. Akik viszont olyanokkal beszélgettek, akiknek volt közük a produktivitáshoz, nagyon jó számokat hoztak.

Összességében az járvány utáni időszakban fontos átgondolni az iroda szerepét a munkavégzésben, figyelembe véve a hibrid (otthoni és irodai) munkavégzésben rejlő lehetőségeket is. Vannak olyan a tevékenységek, amelyeket nagyon jól, sőt, jobban lehet végezni otthonról mint az irodából, akár virtuális kommunikáción keresztül. Ugyanokkor pontosan tudni kell azt is, hogy melyek azok, amelyekhez személyes jelenlét kell. Ilyenek például a problémamegoldó, energizáló, a szervezet céljairól, a karrierről szóló beszélgetések. Eeket érdemesebb az irodában tartani.

A beszélgetésen felmerült, hogy a munkahely lehetne tulajdonképpen egy kávézószerű hely. Persze ez túlzás, de a szakértők azt javasolták, hogy érdemes az irodákat úgy tervezni, hogy azok a spontánabb emberi kapcsolati fenntartásra is megfelelőek legyenek.