Jogszerű-e az internet és a céges email-használat teljes tilalma a mobil eszközök világban?

2016. április 23. szombat, 14:45 • www.kamaraonline.hu
Az iLex Systems Zrt. együttműködő partnerei közreműködésével indított cégjogi sorozat 39. részében dr. Orgován Eszter azt vizsgálja meg, hogy az Emberi Jogok Bírósága egy közelmúltban hozott és sokat idézett ítélete mennyire alkalmazható a mobil eszközök világában.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása

Az Európai Emberi Jogi Bíróság (EJEB) Barbulescu v. Románia ügyben hozott ítéletéről sok elemzés jelent meg az elmúlt időszakban. Pár héttel ezelőtti cikk részletesen ismertette a jogesetet, melyben az EJEB arra a következtetésre jutott, hogy nem ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével (Egyezmény), ha a munkáltató kifejezett tilalma ellenére az internetet magáncélra használó munkavállalónak a munkáltató a jogszerűtlen magatartás szankciójaként felmond. Az EJEB nem tartotta problémásnak azt sem, hogy a munkáltató a munkavállaló magáncélú e-mailezését ellenőrizte.

Az EJEB ítélete, bár egyedi ügyben született, minden, az Egyezményt ratifikáló részes állam jogrendszerére hatással van, így az EJEB joggyakorlatából következően egy hasonló magyar ügyben a bíróság minden bizonnyal ugyanilyen következtetésre jutna.

Az új generáció mobileszköz használati szokásairól szóló cikkben leírt trendek és folyamatok fényében érdemes közelebbről górcső alá az ítéletben vizsgált tényállást. Felmerül ugyanis a kérdés, hogy vajon a piaci viszonyok között működő és a mai körülményekhez alkalmazkodó cégek esetében is jogszerűnek minősülne-e a cég által biztosított internet használatának teljes tilalma, illetve ehhez kötődően a munkavállaló magán e-mailezésének ellenőrzése. A tények a következők.

Az ítélet alapjául szolgáló ügyben a panaszos munkavállaló a

  1. cég által biztosított számítógépen

  2. közösségi e-mailrendszerben (yahoo) létrehozott céges e-mail fiókot

  3. helyhez kötötten, a munkahelyén

  4. a cég által biztosított internet hálózaton keresztül használta.

Ehhez képest a tendenciák azt mutatják, hogy munkavállalók egyre inkább a

  1. a saját mobileszközükön

  2. az e-mailt a cég által a mobil eszközre telepített alkalmazáson/kliensen keresztül

  3. egyre inkább bárhol

  4. vagy a cég által biztosított vagy más forrásból elérhető hálózaton keresztül használják.

Az EJEB ítélete és „bring your own device” policy – Megtiltható-e a saját mobileszköz használata a munkahelyen?

Bár első ránézésre úgy tűnik, hogy helyzetre az Mt rendelkezései irányadóak, valójában a saját mobileszköz használatának tilalma esetén a munkavállaló saját tulajdonának használatáról van szó, vagyis a munkáltató egy alkotmányos alapjoghoz, a tulajdonjoghoz kötődő részjogosítványt, nevezetesen a használati jogot tiltja meg.

Ugyan az alapjogok rendszerében a szabadságjogok korlátozhatóak, a korlátozásnak minden demokratikus jogrendszerben szigorú szabályai vannak. Az Alaptörvény 1. cikk (3) bekezdése szerint az alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.

Az Állampolgári Jogok Biztosának 2015. február 17-ei jelentése (AJB-7948/2013. ügy) például arra megállapításra jutott, hogy a szolgálatot teljesítő rendőrök birtokában lévő magáncélú eszközök (ie. saját mobileszköz) használatának tiltása a magánszférához fűződő alapjogot bár alkotmányosan, ámde közvetlenül és jelentős mértékben korlátozza. Állampolgári Jogok Biztosa úgy vélte, hogy az a tény, miszerint a vonatkozó szabályokat egy belügyminiszteri rendelet tartalmazza, ellentétes az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében megfogalmazott követelménnyel, tehát azzal, hogy az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvénynek kell megállapítania. A jogalkotó két lehetőséget mérlegelhetett: vagy törvényi szintre emeli a tilalmat vagy pedig a tilalom helyett, az arányosság és szükségesség követelményének betartása mellett korlátozást vezet be.

A jogalkotó végül, elfogadva az Állampolgári Jogok Biztosításának ajánlását, a BM rendelet inkriminált rendelkezést 2015. június 16-ával hatályon kívül helyezte, a saját mobileszközök használatánakkorlátozásáról pedig új BM rendelet született.

A fenti helyzettel analógiát keresve úgy tűnik, hogy teljes tiltást csak törvény, vagyis az Mt rendelkezései vezethetnének be, ennél alacsonyabb szinten, vagyis kötelezettségeket tartalmazó munkaszerződés vagy belső szabályzat csak korlátozásra terjedhet ki.

Az EJEB ítélete és az internethez való hozzáférés teljes tilalma saját mobil eszközzel a munkahelyen

A francia Alkotmánybíróság már 2009-ben az alapjogok köré sorolta az internethez való hozzáférést. A Decision n° 2009-580 of June 10th 2009 számú határozatában egészen az 1789-as Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatáig nyúlt vissza. A Nyilatkozat 11. cikk szerint a gondolatok és vélemények szabad közlése az embernek egyik legértékesebb joga; ennél fogva minden polgár szabadon szólhat, írhat s nyomtathat ki bármit, felelősséggel tartozván viszont e szabadsággal való visszaélésért a törvény által meghatározott esetekben. A francia Alkotmánybíróság úgy vélte, hogy a jelenlegi kommunikációs technológiáknak és eszközöknek a demokráciában való részvételben és véleménynyilvánítás szabadságának kifejezésre juttatásában játszott szerepe indokolja a véleménynyilvánítás és szólásszabadság jogának kiterjesztését az internethez való hozzáférésre.

Pinto de Albuquerue, az EJEB portugál bírája az ítélethez fűzött különvéleményében egyenesen elfogadhatatlannak minősíti az internethez magáncélból történő való hozzáférés munkáltató általi teljes tilalmát.

Magyarországon az Alaptörvény IX. cikke elismeri a véleménynyilvánítás szabadságát, a francia Alkotmánybíróságéhoz hasonló kiterjesztő értelmezésről azonban nincs tudomásunk. A fent említett példából kiindulva egyáltalán nem egyértelmű, hogy adott esetben tulajdonjogból eredő használati jog mire terjed ki. Ha a munkáltató biztosít internethálózatot, megtilthatja-e annak használatát? Vagy fordított esetben megtilthatja-e, akár technikai eszközökkel, például a hálózat elérhetetlenné tételével a 3-4G saját mobileszközön történő használatát?  

Ami a közel jövőt illeti, Alaptörvény ide vagy oda, a felnövő Y generáció munkavállalói számára az internethez való hozzáférés nagy eséllyel „alapjog” lesz.

Az EJEB ítélete és a céges email magáncélra történő használatának tilalma mobil eszközökön

Manapság szinte elképzelhetetlen, hogy a céges e-mail ne legyen hozzáférhető a munkavállaló mobilján. A céges e-mail magáncélú levelezésre történő használatának tilalma ugyan alkotmányos alapjogot nem sért, de felveti az ellenőrzésre vonatkozó szabályok kényes egyensúlyának kérdését. A teljes tilalom megszegésének bizonyításáról lévén szó, az ítéletben vizsgált helyzetben az EJEB-et nem zavarta különösebben az a tény, hogy a munkáltató a munkavállaló és menyasszonya egészségügyi állapotáról szóló e-maileket nemcsak olvasta, hanem megosztotta a kollegákkal is. Magyarországon az Mt 11. § (1) bekezdése egyértelművé teszi, hogy a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető, így nagy kérdés, hogy egy magyar bíróság hasonló helyzetben milyen következtetésre jutna.   

A teljes tiltás helyett a cégek élet diktálta jogi megoldása az „ésszerű magáncélú használat - reasonable private use policy” bevezetése, ahol az „észszerű” fogalom meghatározása cég belső szabályzatában történik. A technikai megoldás pedig olyan mobileszköz-kezelő alkalmazások telepítése az eszközökre, amelyek az adott eszközön belül úgynevezett magán és munkahelyi/céges karanténokat hoznak létre. A munkáltató a személyes adatokhoz nem fér hozzá, cserébe a munkavállaló beletörődik abba, hogy a munkahelyi/céges karantént megfelelő biztonsági előírásoknak megfelelően, helyen és időben tudja használni.

A vizsgált élethelyzetekből arra a következetésre juthatunk, hogy az internet és az e-mail használatra vonatkozó munkáltatói tilalom jogszerűsége az EJEB ítéletének fényében sem egyértelmű. Az életszerűsége pedig a mobil eszközök használatának a napjainkra jellemző terjedése mellett több, mit vitatható. Ami a korlátozást illeti, a korábbi cikkünkben írtak természetesen élnek: célhoz kötött, transzparens, írásban rögzítet, szükséges, objektív és arányos korlátozás nagy eséllyel kiállja jogszerűség próbáját.