IT oldalról kell hoznunk azokat a technológiákat, amelyekkel csökkenthető a károsanyag-kibocsátás

Interjú Néz Péterrel, a MOL információs szolgáltatásokért felelős igazgatójával

2021. május 27. csütörtök, 08:23
Egy nagyvállalttól joggal várható el, hogy haladjon a korral, sőt olykor egy lépéssel a többiek előtt járjon. Így van ez akkor is, ha a digitalizáció kérdését vizsgáljuk. A MOL-nál zökkenőmentesen történt a járvány miatti digitális átállás. Rövid idő alatt megtörténtek a finomhangolások, és ma már ott tartanak, hogy a fejlesztéseikben és a bevezetett szolgáltatásaikban a fenntarthatóság is szerepet kap. A Modern Vállalkozások Programja, május 27-i, online Digitalizációval a fenntarthatóségért konferencia előtt Néz Péterrel, a MOL információs szolgáltatásokért felelős igazgatójával beszélgettünk.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása

- Infotér: Menjünk vissza egy kicsit az időben. Elevenítsük fel, hogy a MOL-nál hogyan zajlott a digitális átállás egy évvel ezelőtt a koronavírus-járvány kirobbanásakor?

- Néz Péter: Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy nálunk ez kifejezetten jól működött. Szerencsések és előrelátók voltunk. 2019-ben sikeresen megvalósítottuk az úgynevezett GOOD programunkat, ami a go on digital rövidítése. Ennek keretében Magyarországon minden MOL-os munkavállaló kapott iPhone-t és a napi munkavégzéshez elengedhetetlen Microsoft Office 365 előfizetést, nagyon extenzív tréninget és emellett egy erős kampányt is elindítottunk az online kollaboráció, az online eszközök használatának az erősítésére. Nálunk ez pont napirenden volt, amikor jött a covid.

- Infotér: Tehát akkor tulajdonképpen Önöknek volt egy kész megoldásuk a járványhelyzet kezelésére?

- Néz Péter: Igen, pénteken megszületett a döntés arról, hogy a szellemi munkakörben dolgozó kollégáink home office-ból dolgoznak tovább, és hétfőn az összes megbeszélésünk zavartalanul működött, csak éppen Teams-en. Informatikai szempontból fel voltunk készülve a válsághelyzetekre, de azt nem állítom, hogy nem volt bennünk vizsgadrukk. Vártuk, hogy hogyan bírja a rendszer a terhelést. Kíváncsiak voltunk, hogy mindenki megfelelően fel van-e készülve, érti-e hogy mit kell csinálni, hiszen a MOL abból a szempontból is speciális munkahely, hogy nálunk négy generáció dolgozik együtt. A járvány előtt még napi 500 meeting volt, innen jutottunk el a napi 3000-ig, és azt kell mondanom, hogy a munkatársaink jól vették az akadályokat, függetlenül az életkoruktól.

- Infotér: Ha jól értem, Önöknél a külső és a belső kapcsolattartás volt a legbizonytalanabb pont. Olyan gondokkal nem küzdöttek, hogy nincs eszköz, vagy hogy a munkavállalóknak új informatikai rendszerekkel kell megismerkedniük.

- Néz Péter: A legnagyobb kihívás az volt, hogy ez innentől már nem egy lehetőség volt, hanem mindennapi valóság, működnie kellett. IT vezetőként nagyon jó érzés volt, mikor láttuk, hogy ez valóban rendben zajlik.

Pár dolgot azért nekünk is meg kellett oldani. Például, hogy nem mindenkinek volt laptopja a cégnél. Ki kellett találni, hogy ott, ahol hosszú távon nem is akartunk laptopokat bevezetni, hogyan tudják a desktopokat hazavinni a munkavállalók. A kritikus vezetőink aláírási kötelezettségét is meg kellett oldani néhány nyomtató körüli folyamat optimalizálásával. De ezek minimális dolgok voltak, nagyjábólmásfél hetet vett igénybe az elején, hogyaz összes ilyen problémát orvosoljuk, és utána nagyon jól működtünk. Vállalati szinten többet megtudtunk a digitális eszközökről és az online kollaborációról egy év alatt, mint az azt megelőző évtizedekben, és ez tartós előnyökkel, hatákonyságnöveléssel jár, mégha rövid távon technikai kihívásokat is jelentett.

Megmondom őszintén, hogy amikor májusban elkezdtünk visszarendeződni az nagyobb kihívás volt. Nem csak mentálisan, hanem azért, mert annak ellenére, hogy visszamentünk az irodába, az életünk nagy része továbbra is a digitális térben zajlott, és a benti sávszélesség, a benti hálózat nem úgy volt kialakítva, hogy minden munkavállaló visszamegy, leül a gépe elé és ugyanúgy folytatja az online meetingeket. Ehhez kellett adaptálni a rendszereinket és bővíteni, de ez is rövid idő alatt sikerült.

- Infotér: Kellett- e alakítani valamit a rendszeren, akkor amikor kiderült, hogy a járványra tartósan be kell rendezkedni?

- Néz Péter: Egy komoly hiányosságunk volt. A digitális aláírások nem voltak meg minden területen. Úgy voltunk vele, hogy erre még ráérünk, nem olyan sürgős és elég drága is ahhoz, hogy a MOL méretében is értelmezhető, digitális aláírásokat kezelő rendszert bevezessünk. Menet közben azonban beláttuk, hogy hosszú távon elkerülhetetlen. Már megszülettek a döntések, és folyik az implementáció. Több leányvállaltunknál már működik is, de helyenként még finomhangolnunk kell.

- Infotér: Erre most a kkv-k azt fogják mondani, hogy maguknak könnyű, mert a MOL egy nagyvállalat. Mik azok a megoldások, amiket ebből egy kis- és középvállalkozás is átvehet?

- Néz Péter: Nekünk a Microsoft Office 365 zseniálisan bevált. Azt látjuk, hogy a fájlok megosztásától kezdve, projekt kollaboráción keresztül, videó konferenciákig, nagyobb események (például munkavállalói fórumok) tartásáig nagyon praktikus megoldás. Úgy gondolom, hogy egy 3 fős cégben is nagyon jól használható, sőt nekik nem 20 ezer licence-et kell megvenni, hanem csak hármat. A felhőalapú megoldásoknak ez az óriási előnye, hogy szolgáltatásként meg lehet vásárolni őket. A kkv-k esetében még könnyebbnek is tartom a bevezetést, mint nálunk. Nekünk 9 hónapba telt, míg a belső biztonsági rendszereinkkel és a jogosultság kezelésünkkel összehangoltuk. Ma már gyakorlatilag úgy működik, hogy ha bejelentkezek a MOL-nál a gépembe, a további alkalmazások, rendszerek már nem kérnek újabb jelszót. Egy kisebb cégnél könnyebb ezt megoldani, vagy legfeljebb könnyebb azt mondani, hogy az a néhány alkalmazott írjon be jelszavakat, ahol szükséges. Számunkra alapelvárás volt, hogy a munkavállalóink számára kényelmes megoldást dolgozzunk ki.

- Infotér: Mennyire volt helye ebben a digitalizációs folyamatban a fenntarthatóságnak? Gondoltak rá a kezdetekben?

- Néz Péter: Ahol a MOL esetében nagyon erősen találkozik a digitalizáció és a fentarthatóság gondolata az az új irodaházunk lesz. Terveink szerint jövő év végén költözünk. Az új épület teljesen okos épületként fog működni, minden elemzési és optimalizálási eszközzel együtt. Itt ér össze ez a két elv: a digitális eszközök segítségével egy lényegesen költséghatékonyabb, környezetbarátabb épületet fogunk tudni üzemeltetni és menedzselni.

Ezen kívül azt tudom még elmondani, hogy digitális eszközökkel, IOT szenzorokkal nagyon jól tudjuk optimalizálni a finomítóinkban az energia- és a különböző segédanyagok a felhasználását. Ebben abszolút ott van a fenntarthatóság.

Az, hogy a megfelelő kollaborációs eszközök bevezetésében és az otthoni munkavégzésben hol jelenik meg, az még nem látszik tisztán, hiszen ugyanazt csináljuk mint eddig, csak nem az irodából, hanem otthonról. A megoldások kiválasztásánál nem az volt a szempont, hogy a CO2 kibocsátást hogyan tudjuk optimálisabbá tenni. Bár meg kell jegyeznem azt is, hogy egyre több IT vendornál látom, hogy amikor jönnek a különböző eszközeikkel, akkor már tudunk arról beszélni, hogy mikorra terveznek karbonsemlegesek lenni. Illetve azoknál az eszközöknél, amiket mi a felhőből veszünk igénybe, kezd kiválasztási szempont lenni, hogy olyat használjunk, ami a saját részén valamilyen módon offset-eli a CO2 kibocsátását.

- Infotér: Van a MOL-nak fenntarthatósági stratégiája?

- Néz Péter: Igen, ez most fókuszban van, hiszen éppen most frissítettük a 2030-as stratégiánkat. Ezt a stratégiát 2016-ban adtuk ki, most pedig aktualizáltuk és még ambíciózusabb fenntarthatósági célokat fogalmaztunk meg: belépünk a régió körforgásos gazdaságába és a következő 5 évben 1 milliárd dollárt költünk az ehhez kapcsolódó beruházásokra, 2050-re pedig karbonsemlegesek leszünk. Nem adjuk el a hagyományos üzletágainkat, hanem átalakítjuk őket, hiszen továbbra is elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a fosszilis üzemanyag alapú tevékenységeinket alacsony szén-dioxid-kibocsátású, fenntartható üzleti modellé alakítsuk át. A világ energiaigénye ugyanis folyamatosan nő, a zöld energiaátmenet költsége pedig meglehetősen magas: ahhoz, hogy finanszírozni tudjuk a fenntarthatósági célokat, a meglévő tevékenységeinkből származó bevételekre is szükség van.

A megoldást a körforgásos gazdaságban látjuk: alapelvünk, hogy a hulladékra is alapanyagként és energiaforrásként tekintünk. Ehhez olyan új üzletágakba tervezünk beruházni, mint például a hulladékkezelés és -hasznosítás, az újrahasznosítás, a szén-dioxid-leválasztás, -hasznosítás és -tárolás (CCUS), a második generációs bioüzemanyagok vagy akár a hidrogénnel kapcsolatos lehetőségek.

IT oldalról ezeket a feladatokat úgy tudjuk támogatni, hogy hozzuk azokat a technológiákat, amelyek segítenek optimalizálni az energiafelhasználást, csökkenteni a CO2 kibocsátást, és a segédanyagok hozzáadását, illetve fontos az is, hogy IT oldalról csakolyan szolgáltatásokat használjunk, amelyek támogatják fenntarthatósági célkitűzéseinket.