HÁROM- NÉGY ÉVET UGROTTUNK ELŐRE A DIGITALIZÁCIÓ ÉS A TECHNOLÓGIA TERÜLETÉN

Gecse Mariann, a Huawei Technologies Hungary kormányzati és kommunikációs vezetője a koronavírus-járvány hatásairól

2020. május 18. hétfő, 06:00
Gyors hálózati lefedettség kialakítása, a hiányzó egészségügyi személyzet pótlása, a fertőzésveszély csökkentése, valamint a kritikus területen dolgozó személyzet, a betegek és a rokonok pszichés leterheltségének csökkentése. Ez volt az a négy kiemelt terület, melyre Kínában digitális megoldásokkal, technológiai fejlesztésekkel, applikációkkal reagáltak. Gecse Mariannal, a Huawei Technologies Hungary kormányzati és kommunikációs vezetőjével a vírus kezelésének digitális vonatkozásairól, hazai tendenciákról és jótékonyságról beszélgettünk.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása

- Mennyire volt zökkenőmentes az átállás Önöknél az otthoni munkavégzésre?

- A Huawei céges kultúrájában a home office csak kis mértékben volt jelen. Most viszont berobbant és ez egy nagymértékű változás a vállalat életében. Munkaszervezési szempontból nem mindegy, hogy egy-egy napot van távol néhány ember, vagy pedig több napon keresztül, mindenki otthonról dolgozik, de úgy érzem, jól vettük az akadályt.

- Hogyan látják milyen változást hozott a koronavírus-járvány az informatikai szektorban?

- A koronavírus elleni védekezés a technológiában, a digitalizációban, az informatikai átállásban is hatalmasat dobott a világon. Még a közismerten vezető országokban is látványos a fejlődés, mint amilyen Kína, Dél-Korea vagy az Egyesült Államok. Én úgy gondolom, olyan előreugrás ez, ami egyébként két- három év alatt következett volna be.

- Milyen kihívásokkal kellett szembenézni? Szolgáltatások, alkalmazások, technika szintjén hogyan reagáltak a vírus helyzetre?

-Azt hiszem, hogy a járvány sok lehetőséget hozott az infokommunikációs cégek életében, hiszen a vállalatok most meg tudják mutatni, hogy mi mindenre képesek. Ezzel a Huawei is így volt.

Azt már nagyon jól tudjuk, hogy a járvány Vuhanból, Közép-Kínából, Hupej tartomány fővárosából indult.  És azt is, hogy 40 millió embert zártak hatósági karantén alá.  Arról azonban nagyon keveset lehetett olvasni, hogy ennek milyen következményei voltak a betegek ellátása, a hétköznapi élet megszervezése szempontjából. Több magyar portálon lehetett látni, konténer kórházakat építettek fel. Hogy ezt a folyamatot késleltetés nélkül lehessen nézni a világ bármely pontjáról, kellett a következő generációs mobilhálózat, az 5G. Kínában a kereskedelmi 5G szolgáltatás már 2019. szeptemberétől elérhető.

Az 5G-nek azonban nem csak ilyen érdekességnek számító – bár a közbizalom növelése szempontjából fontos - közvetítéseket kellett kiszolgálnia. Segített a vészhelyzet kezelésében, a gyógyításban is. A vírus miatt felépítettek két kórházépületet, és felhúztak 30 mobil konténerkórházat, valamint 48 további kórházat jelöltek ki a betegek ellátására. Ez több mint 40 ezer betegágyat jelentett, és ezeket a betegeket el is kellett látni. A koronavírus miatt az orvos- és a nővérhiány mindenhol probléma lett. A CT vizsgálatokhoz például 700-2000 km távolságból vontak be orvosokat. Ez egy annyira komplex eljárás, hogy 4G-n nagyon nagy késleltetéssel ment volna át a lelet a távolban lévő orvosokhoz. Egy ilyen kép nagysága 1 GB is lehet, amihez legalább 50 Mbit/s feltöltési sebesség szükséges. És ne feledkezzünk meg arról, hogy naponta akár összességében 30 ezer kiértékelendő lelet is keletkezett. Ezeket kielemezni egy 5G-re épülő ökoszisztéma- rendszer, végfelhasználói eszközök, kábelek, applikációk, a technológiát kezelni tudó szakképzett orvosok nélkül- nem lehetett volna.

Kínában hatalmasat ugrott az 5G-s egészségügyi alkalmazások palettája. 

- Csak a távgyógyászatot segítették ezek az alkalmazások?

- Amikor a koronavírus-járvány kitört Kínában 4 fő területet határoztak meg, ahol azonnali fejlesztésre volt szükség. Nagyon gyors hálózati lefedettség kellett, az egészségügyi személyzet hiányát meg kellett oldani, csökkenteni kellett a fertőzés veszélyét a kritikus területen dolgozó orvosok, nővérek, betegek és hozzátartozók körében, valamint meg kellett oldani az érintettek mentális támogatását, hogy csökkentsék a pszichés leterheltségüket. Ezekre a területekre rengeteg alkalmazást, technikai megoldást fejlesztettek ki.

Kialakítottak például olyan buszokat, amik kimentek a helyszínre, egy-egy lakóparkba, megállapítani, hogy ki a koronavírus fertőzött és ki nem. Ezeken a buszokon sokszor még szakképzett személyzet sem volt. A mintavétel eredményét 5G segítségével továbbították és így állapították meg a fertőzöttséget.

A gyógyszerszállításban a patikák feltöltését is vezető nélküli mini teherkocsik látták el. Bevetettek fertőtlenítő robotokat, amelyek távirányítással működtek, így lehetett a fertőzés kockázatát csökkenteni.

A tapasztalatok azt mutatták, hogy az egészségügyi dolgozók munkaterheltsége 4-6 %-kal csökkent az alkalmazott digitális technikáknak köszönhetően. Egy nővér egy 5G-s robot és monitoring rendszerrel, plusz a mesterséges intelligencia és felhő háttérrel, 100 beteget tudott folyamatosan 24 órában felügyelni. Ez nagyon-nagy eredmény és nagy szükség volt rá.



- Kínában ezekhez a megoldásokhoz új 5G hálózatot kellett kiépíteni, vagy megvoltak az alapok?

- A maghálózat megvolt. A konténerkórházaknál és az új épületeknél gyorsan kellett az 5G antennáit , perifériáit telepíteni. Ezt 3 nap alatt megoldották. De nem ez volt minden, hiszen mindezt működtetni is kellett, úgy, hogy nem lehetett pl. áramkimaradás, a hálózatnak egy nagyon stabil megbízható rendszernek kellett lennie.

- Milyen egyéb technológiai újdonságok voltak még, a miket a járműveken és robotokon kívül használtak?

- A védőruhában, amit az orvosok és a nővérek használtak a látótér, észlelés nagyon lecsökken. Ezt a kieső teret tabletekkel, technikai eszközökkel, szemüvegekkel pótolták. Külső személyzet pedig technikai eszközökön kerezstül figyelte, hogy nem sérült-e meg a védőruha. A közterületi diagnosztikában használtak olyan kamerákat, amik nagy tömeget képesek szűrni lázra. Voltak olyan sisakok, amik szintén hőérzékelős kamerával voltak ellátva.

- Nem csak a fejlesztésekből, hanem a társadalmi felelősségvállalásból, a jótékonyságból is kiveszik a részüket. Nemrég zárult le egy akciójuk, és máris készülnek a következőre. Mit lehet tudni a részletekről?

Mint informatikai eszközszállító, most akár hálózati berendezésekről (mobilkommunikáció), akár a végfelhasználói okostelefonokról, laptopokról van szó, ott próbálunk segíteni, ahol erre szükség van. Igyekszünk minél több adományozást szervezett kereteken belül végrehajtani. Felelősséggel tartozunk a környezetünk iránt. 15 éve vagyunk jelen Magyarországon és nagyon jelentős mind a társadalmi, mind a digitalizációban vállalt szerepünk. És mivel kínaiak vagyunk, így rengeteg tapasztalatot hoztunk az anyaországból a járvány helyzet kezelésére. Volt már, hogy több mint 30 ezer maszkot, 3000 védőfelszerelést ajándékoztunk, de ezek nem az iparágunkkal függenek össze. Most erre álltunk át. A Van Helyed Alapítvánnyal együtt szegény gyerekeknek adományoztunk eszközöket. A szervezet Ózdon 89 gyerekkel, és rajtuk keresztül ennyi családdal van összeköttetésben. Több éven keresztül patronálják a fiatalokat, hogy bent tudjanak maradni az oktatási rendszerben. Őket most a távoktatás nagyon hátrányos helyzetbe hozta, hiszen van olyan család, ahol áram is éppen csak van a házban. Nincs okos eszközük. A szomszédba kell átmenni, ha tanulni akarnak, vagy hetente bejárhatnak az iskolába a leckéért, ami most veszélyes. Nekik segítettünk legutóbb. De a Digitális Összefogáson keresztül is juttatunk más rászorulóknak is laptopokat, telefonokat. A következőkben az Országos Mentőszolgálat Mentőegységeihez mennek eszközök. Reméljük, hogy minél előbb kilábalunk ebből a negatív hullámból és a jó tapasztalatok mennek majd tovább.