Gazdasági előnyt jelent, ha védjük a szellemi tulajdont

Interjú Pomázi Gyulával, a Szellemi Tulajdon Hivatala elnökével

2021. szeptember 30. csütörtök, 08:50
Idén is lesz Infotér Konferencia, október 19-21 között Balatonfüreden! Az előadók között ott lesz Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke is, aki többek között arról beszél majd, hogy miért jó a vállalatoknak, ha védik és óvják a szellemi tulajdonukat, mit tud tenni ezért a hivatal, és hogyan áll mindez a gazdaság újraindításnak szolgálatában.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása

- Infotér: Milyen szerepet tud vállalni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a gazdaság újjáépítésében?

- Pomázi Gyula: A szerepünk abban óriási, hogy minél több gazdasági szereplőnek meg kell mutatnunk, mennyi gazdasági előnyt jelent, ha a vállalkozás tudatosan használja és óvja a szellemi tulajdonjogait. Napjainkban ez az egyik legfontosabb értéknövelő tényező, ráadásul a pandémia arra is rávilágított, hogy azok a cégek sokkal ütésállóbbak, amelyek átfogó szellemitulajdon-portfólióval rendelkeznek. Hiszen egy oltalom használata mintegy 10 százalékos növekedési többletet jelenthet, az oltalmak együttes használata pedig akár 30 százalékkal is növelheti a vállalkozások gazdasági növekedési esélyeit. Fentiekből pedig egyenesen következik, hogy mindez az adott ország gazdaságát is élénkíti.

Az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) és az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatala (EUIPO) 2021-ben publikált, 28 EU-tagország 127 ezer vállalkozásának bevonásával készült kutatásából az derül ki, hogy a szellemi tulajdonjoggal rendelkező vállalkozásoknál átlagosan 20 százalékkal magasabb az egy alkalmazottra jutó bevétel a többi cégénél. A különbség látványos: 36 százalék a szabadalmak, 21 százalék a védjegyek és 32 százalék a formatervezési minták esetében. Az egy főre jutó bérek között 19 százalék az átlagos különbség, ám a szabadalommal bíró vállalkozásoknál az alkalmazottak 53 százalékkal keresnek többet, mint az oltalommal nem rendelkező cégek munkavállalói. Ezek olyan mértékű előnyök, amiket egy magára valamit is adó innovatív vállalkozásnak vagy kutatóhelynek ki kell használnia.


- Infotér: Milyen feladatok hárulnak a hivatalra ezen a területen?

- Pomázi Gyula: A már említett információ átadás és az egészen az egyetemeken kezdődő szemléletformálás mellett természetesen óriási a felelősségünk van abban, hogy a hozzánk forduló gazdasági szereplőket minél jobb minőségű és értékes szolgáltatásokkal tudjuk kiszolgálni. Ez alatt értem az egyre több digitális lehetőséget. A Covid-19 első hulláma alatt nagy erőket fordítottunk arra, hogy minél több ügyet digitálisan is el lehessen intézni. Mára odáig jutottunk, hogy a korábbi 15 helyett a bejelentések közel 60 százaléka online érkezik. Ezt a növekedést alig egy év alatt értük el, amihez egy nagyon jól átgondolt informatikai supportra is szükség volt. De ugyanígy fontos, hogy gyorsítsuk, egyszerűsítsük az eljárásainkat – amennyire ezt a nemzetközi jogszabályok engedik – és felkészüljünk arra, hogy a megnövekedő ügyfélforgalmat is zökkenőmentesen tudjuk kezelni.

- Infotér: Mi is az az oltalmi portfólió, miért jó a vállalkozásoknak és hogyan tudnak ilyet kiépíteni?

- Pomázi Gyula: Az oltalmi portfólió lényege, hogy különböző oltalmakkal – védjegy, design oltalom, szabadalom, szerzői jogok – olyan védőburkot képezzenek egy termék köré, hogy annak se a brandjét, se az előállítását ne végezhesse el senki büntetlenül. Vegyünk például egy sportcipőt. A talp kialakítását szabadalom védheti, a formáját design oltalom, míg az oldalán lévő logó valószínűleg védjegy oltalom alatt áll. Ez már egy portfolió része lehet, de minél több elemből áll ez a védelem, annál több gazdasági előnyt és nagyobb biztonságot jelent a tulajdonosnak.


- Infotér: Mit tud segíteni ebben a folyamatban a SZTNH?

- Pomázi Gyula: Különböző szolgáltatásaink vannak, így egy adott fejlesztésnél az újdonságkutatástól a szabadalmaztathatóságig nagyon sok folyamatban tudunk segíteni. De egy portfolió összeállításához olyan szakemberre van szüksége a cégnek, aki segít kialakítani egy stratégiát. Eldöntik, hogy milyen országokban mire szeretnének oltalmat. Lehet csak az értékesítésre, vagy a gyártásra is, licencia jogokat adnak el, vagy a teljes folyamatot maguknál tarják? Ha ezeket végiggondolták, ennek függvényében érdemes elindítani az oltalomszerzést. Ebben a szabadalmi ügyvivők nagyon sokat tudnak segíteni, nem véletlen, hogy tőlünk nyugatra vagy éppen a Távol-Keleten egy szabadalmi ügyvivő alkalmazása ugyanolyan fontos egy vállalkozásnál, mint például egy könyvelő. 


- Infotér: Vannak- e olyan lehetőségek, melyek pénzzel tudják támogatni az oltalmi portfólió kialakítását, a szellemi tulajdon védelmét?

- Pomázi Gyula: Uniós szinten komoly összefogás zajlik a tagállamok között, hogy a kkv-kat segítsék. A tengerentúli és az ázsiai IP fejlettséghez képest ugyanis egész Európa jócskán le van maradva, ezért az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) és az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatala (EUIPO) lépéseket tett, hogy az európai vállalkozások minél hatékonyabban használják ki az innovációjukat és a szellemi tulajdonjogukat. Az Európai Bizottság és az EUIPO által támogatott Ideas Powered for Business Kkv-alap olyan, unió területén működő vállalkozásoknak szól, amelyek szellemitulajdon-jogi stratégiájukat kívánják fejleszteni, és szeretnék megvédeni szellemitulajdon-jogaikat nemzeti, regionális vagy uniós szinten. Egy-egy vállalkozás akár 1500 eurónyi visszatérítést is elnyerhet. A program keretében két szolgáltatás vehető igénybe. A pályázatra jelenleg szeptember végéig még lehet igényeket benyújtani.

Az uniós támogatás mellett továbbra is elérhető a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) Iparjog-pályázata, amelynek célja, hogy akár ingyenesen levédethetőek legyenek a szabadalmak, a védjegyek és egyéb iparjogi szellemi termékek. A 300 millió forint keretösszegű pályázat segítségével a pályázók akár 100 százalékig finanszírozhatják az oltalmakhoz kapcsolódó hatósági és ügyvivői díjakat.


- Infotér: Mi kell ahhoz és mekkora esélyt lát arra, hogy egy-egy innováció külföldön is megkapja ezeket a jogokat?

- Pomázi Gyula: Ha Magyarországon megkapja a szabadalmat, akkor jó eséllyel külföldön is megfogja, hiszen 99 százalék pontossággal tudjuk megmondani, hogy valami valóban újdonság-e a világban. A védjegyeknél annyiban más a helyzet, hogy ha például egy termék logója, brandje le van védve egy országban, arra az adott piacra csak úgy tud kijutni, ha megszerzi a jogokat. Ha egy logót levédettek Kínában, hiába van szó akár egy Európában vezető multinacionális cégről, nem tud kilépni a kínai piacra, amíg nem szerezte meg a jogokat, különben az ottani tulajdonos jogait sérti. Nem véletlen, hogy ma már a nagy cégeknél a teljes érték akár 80 százalékát jelentheti a szellemi tulajdon értéke a materiális javak értékével szemben. Érdemes ezen elgondolkodni és megpróbálni felzárkózni a nemzetközi trendekhez.