Európai Digitális Menetrend: Gyors és szupergyors internetelérés

2011. szeptember 14. szerda, 06:15 • Infotérinternet, Szélessáv, Európa
Az Európai Unió 2010-ben megjelent infokommunikációs stratégiájában (European Digital Agenda) ambiciózus szélessáv-fejlesztési célokat tűzött ki maga elé. Az elképzelések szerint 2013-ra már mindenkinek alapszintű, 2020-ra pedig nagy sebességű szolgáltatást kellene biztosítani az EU teljes területén. Az elmúlt egy évben az Unió és Magyarország is valamelyest közelebb került e célok eléréséhez, de míg az alapszintű szolgáltatások tekintetében tarthatók e célok, a szupergyors kapcsolatok elterjedése érdekében még igen sok a teendő.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása
A szélessávra vonatkozó célkitűzések:
  • Mindenki számára elérhető alapszintű szélessávú internetkapcsolat 2013-ig: alapszintű szélessávú lefedettség az EU teljes lakossága (100 százaléka) számára. (Viszonyítási érték: 2008 decemberében a DSL-lefedettség teljes uniós lakosságra vetített aránya 93 százalék volt.)
  • Nagy sebességű szélessávú internetkapcsolat 2020-ig: legalább 30 Mbps sávszélességű internetkapcsolat az EU teljes lakossága (100 százalék) számára. (Viszonyítási érték: 2010 januárjában a szélessávú előfizetések 23  százaléka volt 10 Mbps vagy azt meghaladó sávszélességű.)
  • Szupergyors szélessávú internetkapcsolat 2020-ig: az európai háztartások 50  százalékának 100 Mbps-nál nagyobb sávszélességű internetkapcsolattal kell rendelkeznie. (Nincs viszonyítási érték)

    Magyarország európai viszonylatban is kifejezetten jól teljesít az alapszintű szélessávú internetes lefedettség tekintetében, és a szolgáltatás minőségét illetően sem állunk rosszul. Első ránézésre talán így foglalhatnánk össze a Digitális Menetrend hálózati jelentésének Magyarországra vonatkozó részeit. Jelen írásban szélessávú szolgáltatások hazai lefedettséget, azok minőséget, árat és a felhasználói elégedettség egyes aspektusait vesszük górcső alá.

DSL lefedettség
    2010 végére a DSL technológia átlagosan az EU lakosságának 95,3 százaléka számára vált elérhetővé. Ezen belül a vidéki területek 82,5 százaléka volt lefedettnek tekinthető. Magyarországon ezzel szemben az országos DSL lefedettség már közel 100 százalékos (98 százalékos), és a vidéki is meghaladja a 90 százalékot (92 százalék).

Országos és vidéki DSL lefedettség, 2010. december (a lakosság százalékában)


Forrás: Digital Agenda Scoreboard 2011

    Ma alapszintű szélessávú szolgáltatás (értsd xDSL) országos szinten a lakosság mintegy 2  százaléka, azaz mintegy 200 000 ember számára nem áll rendelkezésre. Ez persze nem zárja ki más technológia (például mobil szélessáv, mikrohullám, vagy műhold) jelenlétét az érintett területeken, bár ennek esélye elenyészőnek mondható.

Kábellefedettség
    Sajnos az Unió jelentése a kábelinternet elérhetőségéről nem nyújt tájékoztatást, így itt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) piacfelügyeleti jelentésére kell támaszkodnunk, amely szerint a kábelnetes infrastruktúra a települések kevesebb mint felében (48,6 százalék) áll rendelkezésre. Lakosságarányosan a helyzet azért lényegesen jobb, ugyanis a lakosság mintegy 82 százaléka éppen az érintett 1531 település valamelyikén él.
 
Lefedett és lefedetlen települések száma és változása technológiák szerint, 2009-2010


Forrás: NMHH, 2011

NGA lefedettség
    Fura mód, a jelentés (és e cikk) címével ellentetében a scoreboard nem mutatja be a nagysebességű hálózatok jelenlegi állapotát, így itt is más forrás után kell néznünk. A legfrissebb adatokat az újgenerációs hálózatok tekintetében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által készített Szélessáv-fejlesztési koncepció tartalmazza. A dokumentum szerint a szolgáltatók körülbelül 2 millió háztartást érnek el új generációs hálózattal. Az egy háztartásra jutó átlagos létszámmal (2,64 fő/háztartás) számolva a lakossági NGA lefedettség hozzávetőleg 53 százalékos.

3G lefedettség
    A 3G lefedettség tekintetében ismét visszatérünk az EU jelentéséhez, amely 2010 decembere tekintetében 90 százalékos lakosságra vetített 3G lefedettségről számol be, miközben Magyarországon a lefedett lakosság aránya ettől 10 százalékponttal elmaradva 80 százalékon áll.

3G lefedettség, 2010 (a teljes népesség  százalékában)


Forrás: Digital Agenda Scoreboard 2011

    Az a fenti adatokból is érzékelhető, hogy a „szélessáv-skálán” felfelé történő elmozdulás egyre alacsonyabb értékeket mutat, amit mi sem bizonyít jobban, mint a már idézett NMHH jelentés. Eszerint a minimum 1 Mbps-sel ellátott települések aránya 96 százalék körül van, 4 Mbps-nél nagyobb letöltési sebesség a településeknek már csak 88 százalék, 10 Mbps-nél nagyobb már csak 53 százalék, 20 Mbps-nél nagyobb pedig csupán a települések 9 százalékában található.

Névleges letöltési sebesség maximális értéke – lefedett települések változása 2009 II. negyedév-2010 II. negyedév


Forrás: NMHH, 2011

Választék
    A hazai szélessávú piac választék tekintetében részben uniós mintákat követ, részben viszont speciálisan magyar jegyeket mutat. Az inkumbensek piaci részesedése Magyarországon az uniós értékekhez közeli (40százalék), amely már évek óta alulmúlja az alternatív szolgáltatókét (60százalék), miközben a két szám közötti olló folyamatosan tágul.

Inkumbensek és új belépők piaci részesedése a vezetékes piacon, 2010 ( százalékban)


Forrás: Digital Agenda Scoreboard 2011

    A platformok közötti verseny erősségét jól mutatja az előfizetések technológiák szerinti megoszlása. 2010 végén 100 szélessávú vonalból már 44 alapult kábeltechnológián, ami 10 százalékkal haladja meg a DSL technológián alapuló vonalak számát. Az egyéb technológiák aránya 20százalék alatt maradt.

A fix szélessávú vonalak technológia szerinti megoszlása, 2010 ( százalékban)


Forrás: Digital Agenda Scoreboard 2011

Ár
    Egy picit elrugaszkodva a Digitális Menetrendtől, vessünk egy pillantást a hazai szélessávú előfizetések áraira is. Az elrugaszkodást itt az indokolja, hogy az Unió minden évben külön jelentést szentel a témának, amely ezidáig még nem látott napvilágot.
    Viszonylag frissnek (2010. szeptember) mondható adatokat az OECD Szélessáv Portálján találhatunk. Számos érdekes statisztika (előfizetések egy megabitre jutó árai, különböző sávszélességek átlagárai) mellett talán a szélessávú előfizetések minimum és maximum árai, illetve ezek összehasonlítása a legbeszédesebbek. Az OECD adatai szerint Magyarországon a legolcsóbb internet-szolgáltatás 15,62 dollárba, azaz mintegy 3100 forintba került, míg a legdrágább szolgáltatásért bőven több mint 20 000 forintot kellett fizetni.

Szélessávú előfizetések minimum és maximum árai, 2010. szeptember (logaritmikus skála, USD PPP)


Forrás: OECD Broadband Portal

Minőség
    A szélessávú szolgáltatás minőségi paramétereit szintén nem értékeli a Digitális Menetrend, ellenben más uniós szervek évről évre felmérik, hogyan alakulnak a vevői elégedettség, illetve a szolgáltatás folytonosságával és a szolgáltatók technikai segítségnyújtásával kapcsolatos lakossági attitűdök. A válaszadók többsége egy idei háztartási felmérés keretében messze az uniós átlagon felüli (73-74 százalék) mértékben adott hangot elégedettségének a fenti paraméterekkel kapcsolatban.

Felhasználói elégedettség a szélessávú szolgáltatás néhány minőségi paraméterével kapcsolatban, 2010 (az internettel rendelkező háztartások százalékában)



Forrás: E-Communications Household Survey, 2011

    Ami az előfizetések sávszélességenkénti megoszlását illeti, meglehetősen hasonló a kép, mint az Unió egészének átlagában. A 2 Mbps alatti sávszélességű előfizetések aránya 17 százalék körül mozog, a 2-10 Mbps sávszélességű előfizetések aránya 42 százalékos, míg a 10 Mbps feletti vonalak aránya 41 százalék.

Az előfizetések sávszélességenkénti megoszlása 2011. január ( százalékban)


Forrás: Digital Agenda Scoreboard 2011

Összefoglalás
    Összefoglalva elmondható, hogy ma már szinte mindenhol rendelkezésre áll valamilyen technológiájú és sávszélességű internet-szolgáltatás és az NMHH jelentése szerint csupán 98 olyan település van, ahol semmilyen szolgáltatás nem érhető el. Ugyanakkor minél feljebb lépegetünk a sávszélesség-létrán, annál kisebb lesz a lefedett területek aránya. Ennek a jelenségnek kezdve a keresleti oldal gyengeségeitől egészen a szolgáltatók egyenetlen fejlesztéséig sok oka van. A hazai Szélessáv-fejlesztési Koncepció szerint a nagysebességű internetes lefedettség legfőbb korlátja a hazai körzethálózati (azaz a gerinchálózatot a helyi, települési hálózatokkal összekapcsoló) infrastruktúra fejletlenségében keresendő. Jó hír ezért, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a GOP idei akciótervében éppen ennek a problémának a kezelésére 12 milliárd forintnyi uniós forrást csoportosított át, amely a tervek szerint 1000-hez közeli számú településre vinné el az optikai csatlakozás lehetőségét.
    A lefedettségen túl meglepően jól „vizsgáztak” a hazai alternatívok és a nem az inkumbenshez köthető kábeles technológiák, a minőségi paraméterek, valamint a szélessávú előfizetések árai is, amelyek már évek óta igazolják: a keresleti oldal gyengeségeit már rég nem az internet-előfizetés áraiban kell keresni.

Kelemen Gábor