Európai Bizottság országjelentése: A növekedés feltétele a digitális gazdaságra való átállás

2020. március 4. szerda, 06:47
Magyarország növekedési bajnok az Európai Unióban, az Európai Bizottság elismeri a magyar gazdaságpolitika eredményeit - jelentette ki György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára sajtótájékoztatón kedden Budapesten, az Európai Bizottság országjelentését értékelve. A jelentés szerint a növekedés fontos feltétele, a digitális gazdaságra való átállás és a vállalatok technológiaváltása.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása

A politikus arról beszélt, hogy a patrióta és pragmatikus gazdaságpolitika eredményekre vezetett, 2019-ben a magyar növekedés közel 5 százalékos volt, ami az EU-ban várhatóan a második legmagasabb. Magyarországot csak az írek előzhetik meg, az adatok azonben még nem elérhetőek - tette hozzá.

A magyar gazdaság sokkal ütésállóbb, mint 2008-ban volt, a növekedés fenntartható - jelentette ki.

György László rámutatott: a 2013-2019-es időszakban a növekedés több mint kétszerese volt az EU-tagállamok átlagos növekedésének. A német gazdaság növekedése megállt, az eurózónáé is lassú, a cél pedig továbbra is az, hogy a magyar bővülési ütem 2 százalékponttal gyorsabb legyen középtávon az uniós átlagnál - mondta. Ismertette: a nettó külső adósság a 2008-as 52,6 százalékról 8,4 százalékra csökkent a GDP százalékában tavaly, az államadósság 66,4 százalékra mérséklődött, mintegy 12 százalékponttal. Az államadósság devizaaránya a GDP százalékában 44,7 százalékról 17,4 százalékra csökkent tavaly, ami szintén rekordnak számít. A költségvetési hiány 6,5 százalék volt 2008-ban, tavaly 2,1 százalék, 2020-ra 0,8 százalékkal számolnak - mondta.

Sok vád érte a kormányt, hogy az unortodox gazdaságpolitika nem vezet sehová, most mindenhol a világban elismerik az eredményeket - hangsúlyozta az államtitkár. Az Európai Bizottság, és a nemzetközi hitelminősítők is elismerik a magyar gazdaságpolitika eredményeit - mondta. Tévhitnek nevezte hogy az uniós források nélkül ne lenne gazdasági növekedés.

Az országjelentés szerint a növekedés feltétele a digitális gazdaságra való átállás, és a vállalatok technológiaváltása.

Az Irinyi-tervben is ezeket ösztönző programokat hirdettek meg - jelezte. A "jövő magyar, high-tech és zöld" lesz - fogalmazott.

Schanda Tamás, az ITM parlamenti államtitkára azt mondta: 2010 óta az országot folyamatos brüsszeli bírálatok érik. Egyes politikai körök Brüsszelben és Budapesten továbbra is megpróbálják a bevándorlást egyfajta csodaszerként eladni, azonban egyre halkabban. Tavaly világossá vált az európai polgároknak is, hogy csak a határvédelem az orvosság a migrációs problémákra - tette hozzá.

Kiemelte: a magyar gazdaság Európa sereghajtójából az egyik éllovassá vált, ezt már a brüsszeli bürokraták sem vitathatják. Az országjelentés is beszámol a magyar eredményekről.  Megállapítja, hogy a kutatás-fejlesztési kiadások elérték a GDP 1,53 százalékát a 2008-as 1 százalék alattiról, idén 1,8, 2030-ra pedig 3 százalékot terveznek k+f-re költeni. A vállalkozói k+f+i állami támogatások az unióban a legmagasabb szintet érték el.

Az országjelentésről bővebben

A jelentés szerint a kutatók és a vállalkozások közötti együttműködés gyenge, ami akadályozza a külföldről érkező és a kisebb hazai vállalkozások felé irányuló tudásátadást. Ez a bírálat összhangban van a magyar kormány kutatói hálózat versenyképességét segítő intézkedéseivel - mondta.

"Jó látni, hogy Magyarországról 2020-ban már Brüsszel sem tud úgy bizonyítványt kiállítani, hogy abban legalább néhány jeles ne szerepeljen" - fogalmazott.

kormany.hu/MTI/EU Bizottság