Érdemes mögé is bekukucskálni, mi van az ipar 4.0 mögött? Mit tett a pandémia?

2021. december 10. péntek, 09:00
Az adatgazdaság, digitalizáció, ipar 4.0 rengetegszer elhangzik manapság, számos kontextusban, de nem mindenki számára világos, hogy mit rejtenek pontosan ezek a szavak, kifejezések. Abban a szakértők egyetértenek, hogy a most zajlik a sokadik ipari forradalom, amely technológiai és digitális fejlődésen alapul, ezt nevezik gyakran ipar 4.0-nak.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása
 

A forradalom szó pedig azért sem túlzás, mert ez a folyamat olyan átfogó változást hoz a gazdaságban, mint a korábbi ipari forradalmak, vegyük például a James Watt gőzhajtású gépéhez és a gépesített szövőszék megjelenéséhez köthetőt vagy az elektromosság és a sorozatgyártás, gyártósorok széles elterjedését eredményező forradalmat.

A legújabb ipari forradalom célja a digitális eszközökkel a termelés, gyártás automatizálása, optimalizálása szoftverekkel, felhőalapú rendszerekkel összekötött gépekkel, robotokkal és emberi munkaerővel.

 

Forrás: Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Ipar 4.0 Technológiai Központ

Óriási összegeket mozdíthatnak meg az Ipar 4.0-hoz köthető fejlesztések. A Markets and Markets piackutató cég előrejelzése szerint – míg 2019-ben valamivel 72 milliárd dollár alatt volt az ilyen jellegű költés, addig 2024-ben már megközelíti a 157 milliárd dollárt. Előbbi - 2021 novemberi árfolyamon - 23 milliárd forint, utóbbi pedig több mint 50 ezer milliárd forintnak meg. Az elemzés szerint az ipari internet növekvő alkalmazása az üzemekben, az egyre nagyobb figyelem, ami a berendezések és rendszerek hatékonyságának fejlesztésére irányul és persze a költségek csökkenése – legyen szó akár ipari robotokról, akár programozási feladatokról, vagy szenzorokról –, mind hozzájárulnak ahhoz, hogy felpörögjön az újabb ipari forradalom.

Ezekre a fejlesztésekre szükség is lesz: nagyon leegyszerűsítve a kérdést, aki nem vesz részt a forradalomban, legalábbis nem tart lépést vele, az “örökre” lemarad, lényegében kiesik a versenyből. Aki lemarad, annak vége. Mivel a  többiek, akik fejlesztenek hatékonyabbak, jövedelmezőbbek lesznek, az ő portékáik, szolgáltatásaik kelendőbbek lesznek.

 

Eddig az elmélet, most jöjjön a gyakorlat

Az imént idézet becslés még nem számolt a koronavírus-járvány hatásaival, amely jó eséllyel új megvilágításba helyezi az Ipar 4.0-ás fejlesztéseket és a jövőbeni irányokat. Mégpedig azért, mert a pandémia utáni leállás, majd az utána, az első hullámok utáni hirtelen keresletnövekedés megoldhatatlan feladat elé állította a gyártókat. Elég csak az utóbbi hónapokban nagyon gyakran emlegett chiphiány. Itt röviden annyi történt, hogy a járványhoz köthető gyárleállások, keresletcsökkenés miatt az autógyárak lecsökkentették az autókhoz szükséges chipmegrendeléseket, miközben a szintén nagy chipfelhasználónak számító elektronikai és számítástechnikai eszközöket, mobiltelefonokat gyártó cégeknél megugrott a kereslet részben a lezárások miatti online kereskedelem és oktatás miatt. A chipgyártók pedig utóbbiaknak biztosították a kapacitást, az autógyártók pedig amikor az újranyitás után tömegesen előkerültek a vevők, akkor szembesültek azzal, hogy nem kapnak elég chipet, így nem tudják legyártani, eladni az autók egy részét.

Az is kiderült az ellátási láncokat ért sokkhatás után, hogy az Ipar 4.0-ában előrébb járó cégek rugalmasabban, hatékonyabban tudtak reagálni. A jövőbeni fejlesztések során az ellátási láncok működését is felül kell vizsgálni és biztosítani olyan rendszereket, amelyek sokkhatás közben, de legalábbis utána biztosítani tudják a keresletnek megfelelő kínálatot.
____
Forrás
http://www.ipar4.bme.hu/ipar-4-0/
https://www.itbusiness.hu/technology/aktualis_lapszam/highway/duplajara-no-nehany-ev-alatt-az-ipar-4.0-beruhazasok-erteke