Elektronikus lesz az anyakönyvezés

Csaknem egymilliárd forintos uniós forrásból az év közepétől fokozatosan megújul, és teljesen elektronikussá válik a Magyarországon 120 évre visszatekintő állami anyakönyvezés. Négy helyett egyféle anyakönyv lesz majd, személyhez kötötten - írja a Világgazdaság. Az elektronikus anyakönyvezés bevezetéséről szóló törvény július 1-jei hatályba lépésével Magyarországon gyakorlatilag megszűnik a papír alapú anyakönyvezés. A jelenlegi négyféle (születési, halotti, házassági, bejegyzett élettársi kapcsolati) anyakönyvet egyetlen, személyhez kötött nyilvántartás váltja fel.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása

Ahhoz, hogy ez zökkenőmentesen történjen, az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás működtetésére felhatalmazott Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalnál (KEKKH) egy 920 millió forintos fejlesztést hajtottak végre. Az európai uniós forrásból megvalósult projekt, mint a KEKKH-nál elmondták, magába foglalja a rendszer fejlesztését és a teljesen új, több telephelyes, nagybiztonságú informatikai infrastruktúra kiépítését. A fejlesztéseket, a beszerzéseket és az informatikai infrastruktúra kialakítását követően jelenleg a bevezetés előtti utolsó végfelhasználói teszteket végzik. Az oktatásokra és rendszer bevezetését megelőző országos technikai próbák júniusban várhatók. Az anyakönyvvezetők csak okítást kapnak, új gépekre nem lesz szükségük, mert az elektronikus anyakönyvi nyilvántartást a jelenleg használt munkaállomásaikról is elérik – közölték a hivatalnál.

A projekt nyomán teljesen megújul és elektronikussá válik a Magyarországon 120 évre visszatekintő állami anyakönyvvezetés, azaz megszűnik a papír alapú anyakönyvezés. A most közzétett vonatkozó KIM-rendelettervezet szerint az átállás részeként az addig vezetett nyilvántartásokat alapesetben július 15-ig le kell zárni. Az elektronikus nyilvántartás mellett azonban a papír alapúak is megmaradnak, ami azért is fontos, mert meglehetősen sok időt vesz igénybe, amíg az anyakönyvek teljes adatállományát rögzítik, és az elektronikus nyilvántartás teljes körűen alkalmazható lesz.

Az elektronikus rendszer kiépülésével jelentősen felgyorsul és egyszerűsödik az ügyintézés, hiszen bárhol, bármelyik anyakönyvvezetőnél (illetve külföldön is) le lehet majd kérni az anyakönyvi kivonatokat. A bíróságok közvetlenül is hozzáférnek majd a digitális anyakönyvekhez, így ez előttük folyó eljárásokban nem kell majd kivonatot csatolni.

Az anyakönyvezéssel kapcsolatos feladatokat továbbra is az anyakönyvvezetők látják majd el a születés, illetve a haláleset bejelentése, valamint a házasságkötést megelőző eljárás keretében. A miniszteri rendelettervezet képviselő-testületi hivatalonként állapítja meg a szükséges létszámot, legalább egy, városban, megyei jogú városban és fővárosi kerületben legalább két anyakönyvvezető alkalmazását írva elő.

A KIM szerint az olyan minimális létszám, amely a hatályos előírásokhoz képest semmilyen mértékben nem növeli az önkormányzatok terheit. Az anyakönyvvezetők többletmunkája pedig hivatali időben teljesíthető, ezért nem igényel majd többletforrást.

Az egyházi és az állami anyakönyvezés egymástól teljesen elkülönülten működött és működik napjainkban is. Tekintettel arra, hogy a történelmileg kialakult egyházi anyakönyvezésnek saját céljai és szabályai vannak, a két rendszer összekapcsolása, mint azt a KIM-nél a Világgazdasággal korábban közölték, nem lehetséges. Az egyházi anyakönyvek vezetése nem állami feladat, így nem lehet állami feladat az azok megőrzésével vagy digitalizálásával kapcsolatos tevékenység sem, ez kizárólag az egyházak belső ügye.