A rendeletre azért van szükség, mert a korábbi jogszabályok nem adnak egységes választ, védelmet az internet világában – szögezte le az elnök. Kiemelte: külön figyelmet érdemelnek a Big Data-ban rejlő lehetőségek, ahol is az adatok különböző célú feldolgozása gazdasági fejlődést eredményezhet, ugyanakkor használatukkal jogosan vetődik fel a személyes adatok védelme. Mint arra Péterfalvi Attila rámutatott, ebben a kérdésben a politikusoknak és a szakmának más az érdekük. „A Big Data-ban rejlő üzleti lehetőséget akkor lehet kihasználni, ha az adatokat minél szélesebb körben, minél több szempont szerint tudják elemezni. Ez azonban a jelenlegi szigorú célhoz kötöttségi elven mindenképpen lazítást követel meg, ami viszont sértheti az állampolgárok személyes adatainak a védelmét” – hívta fel a figyelmet a NAIH elnöke. 

Ugyanakkor mind a bizottság, mind a képviselők partnerek abban, hogy a rendelet elfogadása után a szokásos két éves felkészülési időszakot egy évre rövidítsék, így hamarabb hatályba léphet a szabályozás. Péterfalvi Attila szerint ez azonban kellő felkészülést igényel, hiszen olyan új intézményeket kell létrehozni a törvény elfogadása esetén, amelyeket először a modellezést követően ki kell próbálni. „Egyelőre még nem látni egyértelműen, hogy az új rendelettel létrejövő intézmények mennyiben szolgálják az állampolgárok érdekeit úgy, hogy közben a gazdasági fejlődésben érdekelt üzleti szférának kedvez” – hívta fel a figyelmet. Kérdés tehát, hogy a jelenlegi szigorú célhoz kötöttség elvén mennyire fognak lazítani. Amennyiben pedig a gazdasági érdek kap prioritást, tisztázni kell, hogyan tudják garantálni az érintettek védelmét – zárta szavait Péterfalvi Attila.