Digitalizáció és fenntarthatóság

Interjú Tomaj Zsófia, független fenntarthatósági szakértővel

2021. május 14. péntek, 09:07
A fenntarthatóság apró lépésekben minden vállalat életébe bevezethető és ezen az úton a digitalizáció nagy segítség lehet. Manapság már egyre több olyan megoldás születik, ami ötvözi a két területet. A Modern Vállalkozások Programja, soron következő, május 27-i online konferenciája kapcsán Tomaj Zsófia, független fenntarthatósági szakértővel beszélgettünk.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása
Részletes program és regisztráció:
https://vallalkozzdigitalisan.hu/esemenyek/esemeny.html?cid=845


- Infotér: Kezdjük talán a beszélgetést azzal, hogy mivel is foglakozik egy független fenntarthatósági szakértő?

- Tomaj Zsófia: Azért vagyok független, mert nincs egy konkrét vállalat, vagy tanácsadó cég, akivel kizárólagosan dolgozom, de azért vannak olyan szervezetek, akikkel szorosabb együttműködésben vagyunk. Az egyik ilyen a KSZGYSZ, a Környezeti Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége. Ők azok, akik Magyarországon vállalati szinten összefogják a zöld gazdaságot. Ebből ki lehet találni, hogy a fő fókuszom a vállalati fenntarthatóság, de ezen kívül kisvállalkozások, start up-ok is vannak az ügyfeleim között. Segítem őket a fenntartható fejlődés irányába elindulni, vagy ha már réléptek egy útra a további fejlődésüket támogatom.

- Infotér: Ez azt jelenti, hogy megnézi, hogy hol állnak és javaslatokat tesz arra, hogy hogyan tehetnének még többet a fenntarthatóságért?

- Tomaj Zsófia: Alapvetően mindig meg kell nézni, hogy egy vállalat honnan indul, hiszen különböző szinteken vannak a fenntarhatóság kérdésében. Aztán azt is meg kell határozni, hogy hová szeretnének eljutni. Az ide vezető utat dolgozzuk ki közösen, majd segítem őket ezen a vonalon.

Én azért szeretek a vállalatokkal dolgozni, mert azt gondolom, tényleges hatást tudnak elérni, nekik van meg az a gazdasági erejük, ami ahhoz kell, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos személetváltás átgyűrűzzön a kormányzat és a fogyasztók irányába.

- Infotér: Az Modern Vállalkozások Programja alapvetően kis- és középvállaltokra fókuszál. Ezen a szinten véleménye szerint mennyire vannak jelen a fenntarthatóság elvei?

- Tomaj Zsófia: Az utóbbi időben egyre több kisvállalkozóval és startup-al kezdtem együtt dolgozni. Ez alapján azt látom, hogy az átlag kisvállalkozók nagy résznem állt még át a digitalizációra olyan szinten, hogy ezzel a saját tevékenységüket hatékonyabbá tennék. Pedig ez lényeges lenne.

A fentarthatóságnak három dimenziója van: a gazdasági, a társadalmi és a környezeti. Amikor erről a témáról beszélünk, akkor azt tapasztalom, nagyon könnyen mondjuk azt, hogy ez egy zöld kérdés, és akkor ültessünk fákat! De ez nem csak ennyi. Nem lehet elvárni egy vállalkozástól, hogy olyan dolgot vezessen be azért hogy fenntarthatóbb legyen, ami számára gazdaságilag nem előnyös.

Ehhez van egy csomó olyan eszköze, ami összefügg a digitalizációval. Az informatikai megoldásoknak köszönhetően hatékonyabban tud működni, optimalizálhatja a tevékenységeit, és ezáltal kézzel fogható környezeti eredményeket is el tud éri. A legegyszerűbb példa, ha a felhőbe tölti fel a dolgokat és nem papírokat tologat. Így megspórolja a papírt, a patron és a nyomtatót is. Ezzel nem csak kevesebbet költ, hanem természeti erőforrásokat is spórol a Földnek.

Teszünk a fenntarthatóságért akkor is, ha nem veszünk olyan dolgokat, amikre nincs szükségünk. Egyre több olyan lehetőség van, akár kkv-knak is, amikor nem kell egyedül birtokolnia egy cégnek valamit. Ma már például vannak úgynevezett coworking place-ek, ahol nem kell saját irodát bérelni és infrastruktúrát fenntartani, akár közös számítástechnikai eszközöket használatára is lehetőség van.

Én úgy látom, hogy a digitalizáció a környezetvédelemben is segítség lehet, például azáltal, hogy nagyobb társadalmi elérést biztosítanak (social media). Ez így önmagában még nem egy fentarthatósági kérdés, de ha a vállalat a tevékenységeiről kommunikál, és azt kommunikálja - maradva az előző egyszerű példánál, hogy nála már nincsen annyi papír és mindent a felhőben tárol, akkor ezzel a megbízóit és ezáltal a társadalmat is egy fenntarthatóbb létre tudja észrevételen módon edukálni.

- Infotér: Ha már edukáció, akkor adódik a kérdés, hogy mi a véleménye a Modern Vállalkozások Programjáról?

- Tomaj Zsófia: Az emberek a fenntarthatóságot általában nagyon nehezen megfoghatónak gondolják, ezért én úgy gondolom, hogy az ilyen jellegű oktatásba, kurzusba vagy támogató folyamatokba érdemes beépíteni a fenntarthatóságot és erről informálni a résztvevőket. A fenntarthatóság most versenyhelyzetet eredményez, pár éven belül pedig ez lesz a követelmény, aztán pedig verseny hátránnyá alakul hiánya. Minél hamarabb be tudják a fenntarthatósági elemeket építeni a saját tevékenységükbe, annál jobb.

Egyre több olyan kezdeményezéssel találkozom, ahol látszik, hogy vegyítik a digitalizációt és a fenntarthatóságot. Van egy startup cég, amely 5-6 éves korig gyerekeknek készített egy applikációt -Happy Little Planet a neve- , ami digitalizációs eszközökön, tableteken neveli a fenntartható életmódra a gyerekeket. Ez nem jöhetett volna létre a digitalizáció nélkül.

Egy másik példa: nemrég volt az Ökoindustria konferencia, Közép-Európa egyik legnagyobb virtuális konferencia és expoja. Itt  idén lehetőséget kaptak startup-ok és ökoinnovációk is a bemutatkozásra. Azt láttam, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos témákat nagyon jól ötvözték digitalizációs megoldásokkal, és ezáltal sokkal több embert tudtak elérni. Az egyik vállalt komposztálással foglalkozott. Azt gondolná az ember, hogy a komposztálás a konyhádban vagy a kertedben történhet. Ez a cég kitalált egy olyan komposztáló edényt, ami felgyorsítja a folyamatokat. Ezeket az edényeket el fogják vinni különböző vállalatokhoz, aztán applikációk segítségével figyelik, hogy hogyan áll a komposztálás folyamata, illetve hogy mennyire van tele az edény.

- Infotér: Azt mondják, hogy minden fejlesztés pénz kérdése. Hogyan látja, mennyire függ mindez a forrásoktól?

- Tomaj Zsófia: Én úgy gondolom, hogy a fenntarthatóságra önmagában nem kell áldoznihiszen a fenntarthatóság arról is szól, hogy kicsit vegyél vissza és lassíts. Persze tőke is kell hogyha például naplemet akarunk telepíteni vagy applikációt fejleszteni. Ezeknek természetesen van egy bekerülése költségük, ami idővel megtérül. De nem szabad a fenntarthatóságot költséggel asszociálni.

Vannak olyan megoldások, amiknél a kiadás nem csak a fenntarthatóság számlája írható. Például ha egy vállalkozás úgy dönt, hogy szeretne jobban megjelenni a digitális térben, azt amúgy is érdemes megtenni, függetlenül a fenntarthatóságtól. Vagy ha a cloud-ba rakja a dolgait, az sem jelent jelentős költséget havi szinten.

Fontos azonban kiemelni, hogy a körforgásos gazdaságra való átállás és zöld ipar támogatása kormányzati szinten is egyre inkább megjelenik. Egyre több támogatást lehet rájuk kapni.

- Infotér: Hogy látja mennyire nyitottak a fenntarthatóságra az emberek és a vállalkozások?

- Tomaj Zsófia: Én azt látom, hogy egyre inkább nyitottak. Az utóbbi években óriási előrelépés volt itthon is ezen a téren. Viszont a vállalatoknak felelősségük van akkor, ha a digitalizációt használják. Fontos, hogy az emberi méltóságot megtartsák, vigyázzanak a digitális identitásra. Ez a társadalmi fenntarthatóságnak egy nagyon fontos eleme. Csak úgy lehet megfelelően értéket teremteni, és hosszú távon fent maradni, ha a fogyasztók azt érzik, hogy biztonságban vannak.

Zárszóként csak annyit mondanék, hogy szerintem a jövőben egyre több olyan vállalkozás fog megjelenni, amely fenntarthatósági alapokra épít a nulláról, és ebben a digitializáció nagy lehetőséget jelent. A fenntarthatóságot is az innovációk, az új ötletek és a technológiai lehetőségek fogják előre vinni.