Chiphiány

Ami a jelenség mögött lehet

2022. április 1. péntek, 09:00
A koronavírus olyan rendszereket rendített meg, amikről a világgazdaság azt hitte, hogy egészen jól ki vannak találva. Ez különösen azokban az esetekben bizonyult kínosnak, amikor az adott területre - például globális logisztika, alkatrészellátási láncok - további rendszereket építettünk. Remek példája ennek a chiphiánynak nevezett jelenség, ami valójában több problémát jelent.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása
A chiphiány egyik közvetett okozója a COVID-19 vírus volt. Ahogy az államok az első hullám alatt a lezárás mellett döntöttek, úgy kezdte el érezni az autóipar az új kocsik iránti kereslet csökkenését. Ha az ember melegítőnadrágban dolgozik otthon a kanapén, nem ingázik naponta a munkahelyére, akkor nem költ autóra. Teljesen logikusan adta magát a következtetés, hogy ha kevesebb autóra van kereslet, akkor kevesebbet kell gyártani, amihez viszont megint csak kevesebb alkatrészt kell rendelni.

Ezzel eljutottunk a másik közvetett okig, ami nem más mint az autóipar szerkezete, amely kiterjedt beszállítói hálózatokra támaszkodik. Csak a romantikus múltban volt olyan, hogy a gyár egyik kapuján beöntöttek egy halom vasat, a másikon pedig kigurult az autó. Ma az autók több ezer alkatrésze több száz egymásra épülő beszállítótól érkezik. A gyár ezeket a beáramló alkatrészeket építi össze autóvá, illetve koordinálja a logisztikát úgy, hogy egyetlen alkatrészből se rendelkezzen túl nagy készletekkel. A raktárkészlet csak a helyet foglalja és áll benne a pénz. Amikor tehát a - légből kapott példák következnek - BMW úgy gondolja, hogy kevesebb autó kell, akkor kevesebb központi számítógépet rendel a Bosch-tól, amely saját beszállítói hálózatánál szintén lemondja a számítógéphez szükséges alkatrészeket. A végén pedig megérkezik a chipgyárba a verdikt: kevesebb olyan nagy csíkszélességű, elavult technológiát képviselő chipet kell gyártani, amit eddig is csak azért tartottak meg, mert az autóipar ilyeneket rendelt.

Közben a történéseknek volt egy másik szála is: a zárlat miatt felerősödő digitalizáció, otthoni munkavégzés - és kisebb hányadban, de a kriptovalutás lufi tovább fújódása - miatt nő a kereslet másfajta chipekre. Több webkamerára, laptopra, tabletre lett igény. Ezekbe alapvetően más, modernebb technológiás, kisebb csíkszélességű - és emiatt kisebb méretű, takarékosabb -  chipre van szükség. Mivel a chipgyártóknál épp most szabadult fel kapacitás, hiszen az autóipar csökkentette a rendeléseit, kaptak a lehetőségen. Semmi sem olyan drága, mint az álló gyár. Talán csak az álló chipgyár, mert egy-egy chipgyárat - ezeket az angol félvezető gyártó (semiconductor fabrication plant) rövidítéseként fabnak szokás hívni - egymilliárd dollárba kerül legalább felépíteni, de az sem ritka, hogy ennek tízszeresébe kerül egy nagyobb létesítmény. Az Intel új, tervezése alatt álló kampusszal egybeépített gyártóbázisára pedig egyenesen 60-120 milliárd dollárt tervez elkölteni a cég.

Eddig mindenki logikusan döntött, egy probléma van csupán, mégpedig az, hogy más szereplők is voltak a piacon, akik a saját szempontjaik szerint szintén logikus döntéseket hoztak. Az autókölcsönző cégek az Egyesült Államokban például kiárusították a flottájukat, mert az álló autó csak a pénzt eszi. Amikor pedig az első hullám után újraindult az élet, akkor nekiálltak volna feltölteni a készleteket. Ugyanekkor a tömegközlekedés mellett mindenhol hangsúlyosabb lett a saját autó iránti igény, mert abban egyedül ül az ember, nem köhögi le valami idegen, aki ki tudja egészséges-e. A chipgyártók viszont eladták a gyártási kapacitásukat, ráadásul úgy, hogy drágább, modernebb lapkákat gyártottak, nem olyasmit, ami a kocsikba kell. Itt csapódott le a csapda, amit az autóipar magának állított.

Ez azonban még csak a 2021-es állapotot tükrözi. Csordogáló szállítmányok, kihagyott, időlegesen el nem érhető extrák, illetve az autógyárak udvarán halmozódó késznek tűnő járművek, amikből egy központi számítógép, egy motorvezérlő vagy egy navigáció csak hiányzik, és emiatt eladhatatlan. Ami korábban elképzelhetetlennek tűnt, az megszokottá vált. Erre rásegített, hogy a chipválsággal egyszerre volt egy logisztikai válság, egy szivacshiány és egyes fémekből is hiány keletkezett. Végül természetesen az sem segít a gyors chiphez jutásban, hogy a gyártás egy jelentős szelete Kínában vagy Tajvanban található.

A helyzetet tovább árnyalja, hogy a chipgyártáshoz nem csak egy nagyon drága épületre és némi szilíciumra van szükség. A félvezetők anyagát speciális szilíciumostyára viszik fel. A nagyobb, 300 milliméteres ostyák már 2026-ig le vannak kötve, a kisebb 150 és 200 milliméteresekről nem vezet a hasonlóan hosszútávú várólistát az ipar, de várhatóan az iránt is nagy lesz a kereslet. Azaz hiába enyhülnek a külvilágból érkező hatások, chipre van kereslet, és a gyártásnak vannak olyan elemei, amelyekből szűkösség mutatkozik. 

Végül pedig azzal is változik a helyzet, hogy Vlagyimir Putyin két hete háborút indított Ukrajna ellen. A fentebb említett szilícium ostyákra litográfiával viszik fel a vezető felületet, ehhez pedig ipari lézerek szükségesek. Az ipari lézerek működtetéséhez pedig elengedhetetlen a neon. A processzorgyárakban használt neonnak egyes becslések szerint ötven, más becslések szerint hetven százaléka Ukrajnából származik. A másik nagy neontermelő ország Kína. És mindkét helyen eleve többszörösére drágult a gáz ára a koronavírus-járvány éveiben. A neontermelés beindítása természetesen több helyen lehetséges még. Ehhez azonban a Reuters által megszólaltatott szakértő szerint legalább kilenc hónap és legfeljebb két év szükséges. Van még egy harmadik nagy neontermelő ország is, de velük mostanában nem akar senki üzletelni, ez pedig Oroszország.

Valójában tehát nem egy chipválságról beszélünk, hanem az ellátási láncok elbizonytalanodásáról és a rugalmatlanság következményeiről. Ennek eredményeként pedig az elkészülő autók kevesen lesznek és drágábbak, a számítógépek és telefonok ára is felfelé kezd el kúszni. Összességében a digitális életünk eszközeinek ára megnő. És mindez miért? Egy szög miatt, akár csak a ország a gyerek mondókában.

______________________

Forrás:
https://www.tomshardware.com/news/intel-to-spend-up-to-120-billion-on-new-us-manufacturing-hub
https://www.extremetech.com/computing/331548-silicon-wafer-supplier-says-its-300mm-capacity-is-sold-out-through-2026
https://www.reuters.com/technology/exclusive-ukraine-halts-half-worlds-neon-output-chips-clouding-outlook-2022-03-11/