Az Ericsson rangsorolta a világ - IKT szempontból - legfejlettebb városait

Az Ericsson 2013-as Networked Society City Indexe – azaz a „Hálózatba kapcsolt társadalom” városrangsora – Stockholmot, Londont és Szingapúrt sorolja az első három helyre a vizsgált 31 város között. Egyértelmű a kapcsolat az infokommunikációs technológia (IKT) és a társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi fejlettség között. Az IKT minden funkcióra kiterjedő használatában elért vezető képességek nagy hatással vannak az IKT-érettségre és az innovációs képességre. Az Ericsson (NASDAQ:ERIC) közzétette legfrissebb Networked Society City Index kiadványát. Az index 31 várost rangsorol és méri azok IKT-érettségét az infokommunikációs beruházásokból származó társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi előnyök tekintetében; a „hármas optimalizálás” hatást.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása

 A jelentés a technológiai háttere frissült, így az már magában foglalja a 4G, a nyilvanos adat, az e-tranzakció és egyéb fejlettebb technológiák használatát. Az eredmények ismét alátámasztják és tovább erősítik az IKT és a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi fejlesztések között fennálló korrelációt.

Forrás: www.ivsz.hu

Az index első három helyezettje: Stockholm, London és Szingapúr. A svéd főváros első helyezése a jól fejlett infrastruktúrájának, az okostelefonok, illetve a nagy sebességű kapcsolatok igen magas arányának, valamint az elsősorban az IKT-re alapuló fejlesztéseknek köszönhető. 

Patrik Regårdh, az Ericsson Networked Society Lab vezetője szerint: „Az IKT jelentősen felgyorsítja a különböző szereplők közötti interakciót, melyet intenzívebbé és költséghatékonyabbá tesz. Az információcsere és a tranzakciók alacsonyabb költsége lejjebb viszi az új vállalkozások és együttműködések indításához szükséges tőkét. Ennek eredményeképpen felélénkül a város gazdasági fejlődése.”

Forrás: www.ivsz.hu
 

Az infokommunikáció platformot biztosít az együttműködéshez a vállalatok, a közszféra és az állampolgárok közötti tudásintenzív tevékenységek során. Ösztönzi a specializációt és a dinamikus informatikai szolgáltatásokat. A vállalkozások és intézmények hatékonyan egyesíthetik erőforrásaikat, és olyan megoldásokat és szolgáltatásokat kínálhatnak, amelyeket önállóan egyik fél sem lenne képes biztosítani.

A jelentés példaként említést tesz arról, hogyan teszi közzé a sanghaji környezetvédelmi hivatal a levegőminőségi információkat weboldalán, a Weibo mikroblog oldalon. A cél a lakosság tudatosságának növelése, és hogy emlékeztessék őket arra, hogy milyen káros hatással van Sanghaj város rossz levegőminősége egészségükre.

„Az IKT teljesen új utakat nyit az állampolgárok előtt a városukkal és annak környezetével való interakcióra, – mondta el Patrik Regårdh. Olyan együttműködési platformot képez, ahol az állampolgárok információkat oszthatnak meg és aktívabban részt vehetnek a mindennapi problémák kezelésében.

”A jelentés ajánlása szerint a fejlődő gazdaságokhoz tartozó és az IKT-érettség korai szakaszaiban lévő városok úgy javíthatják teljesítményüket, ha a társadalmi-gazdasági fejlődésre összpontosítanak és világos jövőképet alkotnak az IKT felhasználásáról a köz- és magánszektor fejlesztésében. A nagyszabású és hosszútávú eredmény eléréséhez először az szükséges, hogy az állampolgárok képesek legyenek használni az új technológiákat.

A jelentés azt is megállapítja, hogy a városok közötti együttműködés egyre fontosabbá válik. A harmonizált nyílt adat-keretrendszerek  – szemben az eltérő rendszerekkel vagy protokollokkal – felgyorsíthatják az innovációt.

Regårdh magyarázata szerint: „Egy nyilvános adatmegoldás lehetővé teszi, hogy ugyanaz a tömegközlekedési tájékoztatási szolgáltatás nem csupán Miamiban, de Dzsakartában vagy Mexikóvárosban is működjön. Ez megkönnyíti a turisták és az utazók életét, de egyben az infrastruktúra-költségeket is csökkenti a városok számára.

”Még az érett gazdasággal rendelkező városoknak is lépniük kell, hogy továbbra is versenyképesek legyenek és kapcsolatban maradjanak a technológia jövőbeni generációival.

A rangsor első három helyén végző városon (Stockholm, London és Szingapúr) túl az alábbi városok is szerepelnek az indexben: Buenos Aires, Dakka, Delhi, Dzsakarta, Helsinki, Hongkong, Isztambul, Johannesburg, Kairó, Karacsi, Koppenhága, Lagos, Los Angeles, Manila, Mexikóváros, Miami, Moszkva, Mumbai, New York, Oslo, Párizs, Peking, Sanghaj, Săo Paolo, Sydney, Szöul, Tajpej, Tokió.

Az Ericsson Networked Society City Index a Sweco, fenntartható mérnöki megoldásokkal és tervezéssel foglalkozó csoporttal szoros együttműködésben került összeállításra.