Az e-gazdaság helyzete Magyarországon - az Európai Bizottság elemzése

2011. július 11. hétfő, 02:00 • Infotér
Május végén látott napvilágot az Európai Bizottság beszámolója, eredménytáblája, amellyel azt prezentálták, hogy az Európai Unió összességében és a tagállamok az elmúlt években milyen teljesítményt értek el az európai digitális menetrendben elfogadott célok megvalósítása kapcsán. A következő elemzésünkben a jelentés e-gazdaság mutatóit vizsgáljuk Magyarország vonatkozásában.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása

Az elemzés különös hangsúlyt helyez azon indikátorokra, ahol lemaradásban vagyunk a többi országhoz képest. Megpróbálunk rávilágítani, mi lehet az oka a rosszabb (vagy jobb) teljesítménynek, milyen állami intézkedések történtek, és milyen újakat lehetne foganatosítani ezen mutatók javítása érdekében.

Az e-Gazdaság területének helyzete 

Mutató

EU 27 átlag

Magyar-ország

Az értékesítési/beszerzési adataikat szervezeten belül elektronikusan megosztó nagyvállalatok aránya százalékban

73.6

68.1

Az értékesítési/beszerzési adataikat szervezeten belül elektronikusan megosztó kis- és középvállalkozások aránya százalékban

39.6

28.3

Ügyfélkapcsolat-menedzsment (CRM) szoftvert használó vállalkozások aránya százalékban

17

7

Az üzleti dokumentumaikat automatikus folyamatokon keresztül cserélő vállalkozások aránya százalékban

34.2

31.7

Elektronikus számlákat automatikus folyamatokon keresztül küldő vagy fogadó vállalkozások aránya százalékban

30.8

7.6

Ellátási lánc adataikat elektronikusan megosztó vállalkozások aránya százalékban

17.9

11.2


A magyar vállalati szektor IKT használatáról megállapítható, hogy összességében viszonylag jelentős a lemaradás az EU átlagos mutatóitól. Általánosan elmondható: a hazai vállalkozások a működésükhöz szükséges alapvető infokommunikációs eszközöket és szolgáltatásokat (számítógép, levelezőrendszer, szélessávú internetes hozzáférés stb.) sem olyan nagymértékben (arányban) veszik igénybe, mint az elvárható, illetve más gazdaságokat látva indokolt lenne. A komplexebb, magasabb informatizáltsági szintet lehetővé tevő, üzleti folyamatokat támogató alkalmazásoknál (pl. integrált vállalatirányítási rendszer – ERP) pedig jelentősebb az elmaradás. Az e-Gazdaság, az IKT eszközök és szolgáltatások alacsony használati szintje akadályozza a termelékenység és a vállalati hatékonyság növekedését.

Mint látható, a fenti indikátorok közül többnél a lemaradás nagyobb mértékű (az elektronikus számla és a CRM használati arányának EU átlaghoz képesti különbsége a legszignifikánsabb), némelynél elhanyagolhatónak nevezhető. Meg szeretnénk jegyezni, hogy vállalati informatizáltság vizsgálata esetén ezen mutatók köre közel sem teljes. Ezek mellett érdemes lenne elemezni és összehasonlítani (a fenti Digital Agenda mutatók közé beemelni) a vállalkozásoknál például pénzügy-számvitel terület informatikai lefedettségét, a vezetői döntéstámogatást szolgáló alkalmazások használati szintjét, illetve az újnak nevezhető, meghatározó technológiára, a Cloud Computingra való áttérést is tükröző adatokat, hiszen ezen megoldások szerepe is jelentős lehet akár egy nagyvállalat, akár egy kkv működésében, versenyképességében.

Ha általánosan és nem egyes mutatókra lebontva vizsgáljuk az e-Gazdaság-beli lemaradásnak egyaránt vannak motivációs, képzettségi, finanszírozási és kisebb mértékben szabályozási tényezői:

  • Motivációs, képzettségi tényezők: A hazai kis- és középvállalkozások tulajdonosai, vezetői (akiknél sokszor az alapvető IKT ismeretek is hiányoznak és a vállalatvezetési kultúra sem megfelelő) a mindennapos gazdasági tevékenységük, küzdelmeik közepette egyszerűen nem képesek felismerni az IKT használatában rejlő lehetőségeket, az alkalmazásukkal elérhető versenyelőnyt, legyen szó bármelyik ágazatról. Amennyiben a humán képességek ezt lehetővé is tennék, főleg a komplexebb IKT megoldások adoptálása, kapcsolódó fejlesztések (például BPR), más vállalati (például gépberuházástól), eszközbeszerzéstől nagyobb szervezeti elhatározást igényelnek, ezért ezen fejlesztéseket sokszor elodázzák. Ezek mellett sok hazai kis- és közepes vállalkozásnak nem érdeke integrált vállalatirányítási rendszert alkalmaznia, mivel az lehetővé teszi a vállalkozás transzparenciáját. Fontos tényező egyes (például Cloud Computing) megoldásoknál a túlzott biztonsági-bizalmatlansági aggály is.
  • Finanszírozási tényezők: A vállalkozások a működésükhöz szükséges alapvető kiadások mellett a tőkehiányosságuk révén külső segítség nélkül nem tudják megfinanszírozni az olyan beruházásokat, így a később költségmegtakarítást lehetővé tevő (akár több milliós összegbe kerülő) IKT fejlesztéseket sem, amelyeknek (sokszor a képességbeli okok miatt) nem látják közvetlen megtérülését.
  • Szabályozási tényezők: egyes vállalati IKT megoldásoknál, ahol a jogi háttér szerepe fontos (lásd e-számlázás, e-fizetés) a szabályozási környezet rugalmatlansága, a hatóságok nehézkes hozzáállása gátolhatja ezen alkalmazások gazdaságbeli terjedését.


Állami (illetve egyéb) intézkedések a területen

  • Közpolitikai intézkedések: Az infokommunikációs eszközök, megoldások gazdaságban történő terjesztésére jelenleg nincs általános közpolitikai jellegű kormányzati kezdeményezésű program, például tájékoztató kampány. Korábban egyedül egy e-számlázás iránti felhasználói bizalom növelését célzó projekt indult el, de ez nem hozott nagyobb áttörést (az anyagok nem is frissültek huzamosabb ideje).
  • Jogi eszközök: A legtöbb részterületen az adott IKT megoldásra vonatkozó általános jogszabály (például könyvelési modul – számviteli törvény) ír elő követelményeket az alkalmazásra nézve, ezek általában folyamatosan felül vannak vizsgálva és követik a nemzetközi trendeket, és az EU-s előírásokat. Igazából az állam szabályozási tevékenysége nem annyira releváns, nem annyira befolyásoló szerepű eszköz az e-gazdaság legtöbb részének szempontjából, kivéve néhány részterületet. Ezek kapcsán egy nemrégi elemzésünkben ecseteltük az e-számlázás jogi helyzetének kérdéseit, az elektronikus fizetés szabályozási hátterét a 227/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről kezeli elsősorban, az elektronikus aláírásra szintén vannak külön rendelkezések Ezen szabályozási eszközök folyamatos megújítása és lehetőség szerint egyszerűsítése fontos kormányzati feladat.
  • Fejlesztéspolitikai (finanszírozási) programok: Az uniós forrásokat felhasználó Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) és Közép Magyarországi Operatív Program (KMOP) vállalati informatikai fejlesztéseket támogató konstrukciói (lásd korábbi elemzésünk), különösen a július 1-től beadható, több milliárdos forráskeretű GOP 2.2.1 - KMOP 1.2.5 ’Vállalati folyamatmenedzsment és e-kereskedelem támogatása’ és a kkv-k IKT fejlesztéseit közvetetten, az őket magas színvonalú, elérhető árú, havidíjas alkalmazásokkal kiszolgáló SaaS (Software-As-A- Service) központokat közvetlenül segítő GOP 3.4.1 ’Vállalati SaaS központok létrehozásának és fejlesztésének támogatása’ pályázatok támogatják a vállalkozásokat komplexebb IKT rendszerek (pl. ERP, döntéstámogató, elektronikus iratkezelési rendszer, webáruház) bevezetésében, kapcsolódó szervezetfejlesztésben (vagyis a fejlesztési költségek egy részét államilag megfinanszírozzák). Probléma, hogy a GOP és KMOP pályázatokat nem vehetik igénybe mezőgazdasági termelő és feldolgozó vállalkozások. Az agrárium fejlesztését szolgáló Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (ÚMVP-ben) infokommunikációs eszközök beszerzésére, IKT rendszerek bevezetésére nem áll egyelőre rendelkezésre pályázat (az ÚMVP-ben nevesített Gazdanet Program, amelynek szerepe lenne ez, még nem került meghirdetésre).

Lehetséges állami intézkedések a jövőben a terület fejlesztése érdekében
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) által kialakított Digitális Megújulás Cselekvési Tervben az elektronikus gazdaság fejlesztését leginkább a „Motivációs és IKT képzési programok kkv döntéshozók és munkavállalók számára” tervezett intézkedés érintené:

  • Az akció célja: A képzések ösztönözni kívánják a vállalatvezetőket – mint befolyással bírók a vállalkozás üzletpolitikájának alakulására, az IKT eszközök beszerzésére, valamint az IKT eszközöket döntéshozatali feladataik során alkalmazni hivatottak - és alkalmazottakat az IKT eszközökbe való beruházásra azáltal, hogy rámutatnak, hogyan javítható ezen eszközök használata által a vállalati folyamatok hatékonysága. A magyar kkv szektor globális versenyképességének fokozása döntéshozóinak IKT fókuszú üzleti továbbképzése és e-business ismereteik korszerűsítése révén.
  • Az intézkedés elemei: Az IT megoldásokban megvalósuló gyors változásokhoz való alkalmazkodás segítése, az alapalkalmazások készségszintű használata, az innovatív szemléletelterjesztés, a naprakész tudás növelése a célcsoport körében:
    • motivációs eszközök a vállalati informatizálás előnyeinek tudatosítására
    • képzési programok kkv alkalmazottak és vezetők számára (digitális készségfejlesztés, IKT képzés)
    • tananyagfejlesztés a gyorsan változó ismereteknek megfelelően
    • e-learning megoldások alkalmazása

Meglátásunk szerint a program elindítása és sikeres megvalósítása a meglévő fejlesztéspolitikai eszközök (GOP és KMOP pályázatok, melyek a finanszírozási akadályok leküzdésében játszanak szerepet) folytatása mellett áttörést hozhatna a hazai kkv szektor e-readiness képességének fejlesztésében, a motivációs és képzettségi gátak leküzdésében. Kérdéses a program finanszírozása és a lebonyolítás intézményrendszere: a lehetséges forrásként szolgáló, meglátásunk szerint a valamikor a közeljövőben elinduló TÁMOP 2.1.2 „Idegen nyelvi és informatikai kompetenciák fejlesztése” konstrukció (kiemelt projekt) scope-jába lenne szükséges a témát beemelni és azt a szervezetet kijelölni, amely valószínűsíthetően (és javasoltan) a vállalkozási érdekszövetségekkel, kamarákkal együttműködésben megfelelően lesz képes a projektet végrehajtani.

E program mellett indokolt lehet még az alábbiak átgondolása, elérése:

  • I. Vállalkozásokat érintő tájékoztatás: a kkv IKT motivációs és képzési programmal összhangban javasolt lenne állami kezdeményezésű intézkedéssel, egy információs kampány kidolgozásával és elindításával, ismertetni az IKT eszközök és szolgáltatások, különösen a magasabb informatizáltsági szintet lehetővé tevő, komplexebb megoldások használatának működési hatékonyság és bevétel növelő szerepét a vállalkozások körében.
  • II. Gazdanet program elindítása: az ÚMVP-ben a már régóta húzódó pályázat megnyitásával az agrárium vállalkozásai is részesülhetnének állami támogatásban IKT fejlesztéseikhez (és nemcsak az egyszerű IKT beruházásokhoz, eszközvásárlásokhoz), amelyek a mezőgazdasági szektor, mint hazánk adottságai folytán egyik (alapvető) húzóágazata, versenyképességének fontos zálogai lennének.

Kövesdi Zoltán