Az MI alapú megoldások kiemelt figyelmet érdemelnek

Interjú Solymár Károly Balázs, digitalizációért felelős helyettes államtitkárral a mesterséges intelligencia stratégiáról és a modern vállalkozások programjáról

2020. december 15. kedd, 12:59
A KKV szektor fejlődését is alapjaiban határozhatja meg az ősszel elfogadott Mesterséges Intelligencia Stratégia, amely nyomán ráadásul több olyan szervezet is létrejött, amelyek célja a digitális ökoszisztéma élénkítése. A hazai kis-és középvállalkozások sok esetben bizonytalanok egy-egy innovatív megoldás esetén, éppen ezért az MI alapú megoldások kiemelt figyelmet érdemelnek, hiszen ezek a cégek hatékonyságát is nagymértékben növelni tudják.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása
Idén elkészült Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája, amely egyik fő célként határozza meg a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítését, valamint a hazai vállalkozások termelékenységének, exportképességének fejlesztését. Milyen konkrét célfeladatok mentén tervezi a kormányzat megvalósítani ezen célkitűzéseket?

Solymár Károly Balázs: A szeptember 9-én hivatalosan megjelent MI Stratégia is alátámasztja azt a meggyőződésünket, hogy az MI alapú innovatív megoldások felhasználásának támogatása a vállalati digitalizáció általánosabb céljának is részét képezi. Az MI alapú technológiák felhasználásának lehetőségei közé számos elem tartozik. Többek között a gyártásban és a feldolgozóiparban előre jelezhetővé válhat, hogy a gépek mikor hibásodnak meg, a diagnosztika területén a gépi látás segítségével pontosabb képet kaphatunk egy-egy CT felvételről, a pénzügyi szektorban és a közszolgáltatások területén a chatbotoknak köszönhetően gördülékenyebbé válhatnak az adminisztratív folyamatok. Emellett a média, és a szórakoztatóipar területén a gépi hallásnak köszönhetően automatizálttá válhat a feliratozás és a fordítás, de ne feledkezzünk meg a közlekedésről és a logisztikáról sem: ezen a területen is létrejöhetnek a mobilitás új, innovatív formái, például az önvezető járművek bevezetésével.

A stratégia elfogadásával egyidőben több olyan szervezet is létrejött, amelyek feladata szintén az MI ökoszisztéma élénkítése. Az MI Nemzeti Labor alapvetően kutatási fókuszú, de a piaccal való kapcsolat kialakításával konkrét, piaci igényekre reagáló alkalmazott kutatásokat is végezhet. Megalakult a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség, amely pedig a megfelelő minőségben és mennyiségben rendelkezésre álló adat biztosítását támogatja. Ám a vállalkozásfejlesztés szempontjából legfontosabb szervezet az MI Innovációs Központ, amely a Digitális Jólét NKft. keretén belül közvetlenül veszi fel a kapcsolatot a hazai vállalatokkal, így bemutatva az MI előnyeit.

A megvalósítás nagy mértékben függ a vállalkozások digitális kompetenciájától, annak mértékétől. A kormányzat korábban is tett lépéseket arra vonatkozóan, hogy a vállalkozásokat ebben segítse, és előkészítse a mesterséges intelligencia alkalmazását a kkv-k szintjén. 2015-ben részben ezért hívták életre a Modern Vállalkozások Programját. Hogyan tovább ezen a területen, milyen feladatok vannak még a vállalkozások szintjén?

Solymár Károly Balázs: Bár már vannak eredmények, a vállalati digitalizáció egyre nagyobb terjedése továbbra is megoldandó kérdés a magyar gazdaságban, különösen a kis-és közepes vállalkozások területén. A hazai vállalatvezetők számára bármilyen, a szokásostól eltérő innovatív, digitális megoldás esetében előzetesen bizonyítani kell, hogy hosszabb távon megéri a ráfordított költségeket, hiszen nagyon nehezen ismerik fel a digitalizáció jelentőségét. Ez különösen így van az olyan, sokszor még kevésbé ismert technológiák esetében, mint a mesterséges intelligencia.

Éppen ezért döntöttünk úgy, hogy az olyan jól körülhatárolható speciális esetek, mint az MI alapú megoldások, kiemelt figyelmet érdemelnek. A gépi tanuláson alapuló megoldások szerte a világon futótűzszerűen terjednek, és sok esetben az emberek nem is gondolják, hogy ezek mára már hétköznapi megoldásokban bukkanhatnak fel. Ilyenek például a gépi beszédfelismeréssel támogatott robot asszisztensek, a webshopok esetében egy, az ügyfelek tevékenységi adatain betanított ajánlórendszer, vagy akár az iparban az intelligens gyártósorok kialakításának támogatása. Ezek a lehetőségek drámain növelhetik a hatékonyságot, akár komolyabb pénzügyi erőforrások ráfordítása nélkül. Az MI megoldások elterjedésének nélkülözhetetlen előfeltétele, hogy az adatok megfelelő minőségben és mennyiségben rendelkezésre álljanak, emellett a papíralapú működés elhagyása a „nulladik” lépésnek tekinthető ezen az úton.

A KKV-k körében 2016 eleje óta végzi digitális szemléletformáló és motivációs tevékenységét a Modern Vállalkozások Programja, amely kormányzati, kamarai és civil együttműködésben valósul meg.  A tanácsadás kiterjed minden vállalati területre, technológiára és megoldásra, amely a tervek szerint a nagyobb és hatékonyabb célcsoporti elérés érdekében több új, részben MI alapú elemmel egészül ki a közeljövőben. Úgy látjuk, hogy a vállalati MI területén az MVP-n kívül szükség van egy MI specifikus vállalkozási fókuszú innovációs és kompetenciafejlesztő programra is, ennek előkészületei most zajlanak.

A stratégiában megfogalmazott célkitűzések alapján milyen új szolgáltatási elemmel tervezik bővíteni az MVP-t?

Solymár Károly Balázs: Az MVP keretében megvalósítandó fejlesztések esetében az MI alapú megoldás nem a vállalatfejlesztés célja, hanem eszköze. A projektben létrehozandó MI alapú vállalati tanácsadó chatbot egy gépi tanulásra (mély tanulásra) képes szoftverrobot, amely támogatja a program céljait, így a kis-és közepes vállalatok nagyobb számban történő elérését.

A szolgáltatásnak két fő funkciója van: a folyamatautomatizáció és üzleti (IKT) asszisztens. A folyamatautomatizáció által lehetővé válik a projektben az MVP tanácsadók által ellátott egyes feladatok részleges gépi kiváltása, az ajánlások és a tanácsadói munka intelligens MI alapú támogatása. Az üzleti IKT asszisztens révén pedig nagyobb mértékben lesznek gépesíthetőek a program szolgáltatásai, illetve az ügyfél-kapcsolattartás, ezzel részben kiváltva és átalakítva az emberek által végzett tevékenységeket.

Ezen célok megvalósítása feltételezi, hogy a kormányzat további forrást is biztosít a KKV-k számára?

Solymár Károly Balázs: Az Modern Vállalkozások Programjához már korábban is társult olyan pályázati konstrukció, amelyben több mint ezer vállalkozás kapott támogatást. A tervek szerint egy célzott, vállalati digitalizációs pályázatot is meghirdetnek, amely lehetőséget biztosít a vállalkozásoknak, hogy különböző új vállalatirányítási megoldások, mesterséges intelligencia alapú alkalmazások és más üzleti infokommunikációs rendszerek, szolgáltatások bevezetését megvalósítsák, ezzel is javítva a hazai KKV szektor digitalizáltságát.