A virtuális térben folytatódott az Infotér Konferencia

2020. október 23. péntek, 11:17
A második napon a megszokottól eltérően már reggeltől panelbeszélgetések várták az érdeklődőket. A kerekasztalok résztvevői online jelentkeztek be.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása
Autonóm közlekedés infrastruktúrái

Az autonóm közlekedésről szóló beszélgetést Gombos Szilárd a HungaroControl Zrt. üzletfejlesztési igazgatója indította a drónokhoz köthető forgalmi menedzsment témakörével. Felvezetőjében kitért a meghatározó technológiák adaptációs idejének folyamatos csökkenésére; meglátása szerint a drónok esetében az elkövetkezendő 15 évben megtörténhet a rekreációs felhasználásból az ipari felhasználásra való áttérés. A drónok felhasználási területei már most is széles skálán mozognak. Alkalmazzák csomagszállítás, raktári logisztikai és média célokra, de láttunk már példát gyógyszerszállító drónok bevetésére is.

A drónok alkalmazásában hatalmas költségcsökkentési és gazdasági potenciál is rejlik. Magyarországon a következő 15 évben akár 2000 új munkahelyet is teremthet a terület fejlődése. A hálózati infrastruktúra kiépítése elengedhetetlen, ugyanakkor energiát kell fordítani a forgalommenedzsment rendszer mellett a humán erőforrás képzésre is.

A résztvevők összefoglalták a közeljövő feladatait. Kiemelték, hogy az autonóm közlekedésben fontos a szabályozás megléte és annak a technológiával páhuzamos fejlődése. Olyan szabályok meghozatala szükséges, amelyek ösztönzik a fejlesztést, ugyanakkor figyelembe veszik az ésszerű felhasználást és megfelelően szolgálják a közérdeket. Egyetértettek abban, hogy az innovatív megoldások fejlesztése érdekében a különböző szakterületek, tudományterületek, piaci és állami szereplők együttműködése szükséges.

Település és vidékfejlesztés

A település- és vidékfejlesztést érintő panel beszélgetés során a települések képviselő beszámoltak a COVID-19 kapcsán átélt tapasztalataikról és megtett intézkedéseikről. Az elmúlt időszak jelentős változásokat indukált a települések életében. Kovács Katalin Kaposvár Megyei Jogú Város környezetfejlesztési igazgatója beszámolt arról, hogy a járványügyi helyzet kezelése során elsődleges feladatuk volt megvizsgálni, hogy melyek azok a közszolgáltatások, melyeknek működniük kell. Kiemelte, hogy azonnal megszületett az összefogás, és sikerült olyan önkéntes hálózatot kialakítaniuk, amellyel hatékonyan tudták segíteni az idős és rászoruló lakosokat. A közszolgáltatások terén fontos volt, hogy a tömegközlekedés megfelelő kapacitással tudjon működni. Kiemelt céljuk volt, hogy a munkaerő átcsoportosítása révén munkahelyeket tudjanak megmenteni.

Dicső László Alsómocsolád község polgármestere kifejtette, hogy ugyan más típusú kihívások adódtak, de egy falu életének a szervezésében is többletfeladatot okoztak a járványügyi intézkedések.

Dr. Dukai Miklós a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős helyettes államtitkára fontosnak tartotta kiemelni, hogy az önkormányzatok kiállták a próbát, és remekül helyt álltak a pandémiás időszakban. Az államtitkár beszámolt a monori okos város projekt státuszáról is. Elmondta, hogy a központi infrastruktúra elemei már készen vannak. A projekt során energiahatékony közvilágítást, wifi hálózatot, térfigyelő kamerarendszert építenek ki, a közintézményekben megvalósul az intelligens épület üzemeltetés, városszerte okospadokat, intelligens járdát és digitális tájékoztató eszközöket telepítenek.

Digitális agrárium- Mezőgazdaság 4.0 adatkezelési kockázatai

A digitalizáció innovatív megoldásainak a mezőgazdaságban is teret kell kapniuk. Erről a témáról szólt a nap egyik záró beszélgetése. A precíziós mezőgazdaság technológiai elemei pontos hely- és egyedspecifikus adatokat gyűjtenek és továbbítanak. Az elvégzett kockázatelemzés bemutatta, hogy a technológiai eszközök által előállított, illetve azok feldolgozásából keletkező adatok és információk a termelés hatékonyságának növelése mellett komoly kockázatokat is jelentenek. Minél digitalizáltabb a mezőgazdasági adatvagyon, annál fokozottabban kell ügyelni annak a biztonságára. A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség egyik célja az agrárium és a termelő biztonságának garantálása. Adatlopással és -hamisítással, kibertámadásokkal egyelőre ugyan nem lehet számolni a mezőgazdaság szintjén, a közeljövőben azonban − a kezelt adatok mennyiségének növekedésével − ezek valós veszélyt jelenthetnek.

A mezőgazdaság digitalizációja − a költséghatékonyság és környezettudatosság mellett − értéket teremt, növeli a termelők versenyképességét. Éppen ezért érdekeltté kell tenni a gazdálkodókat az adatszolgáltatásban történő részvételre. Fontos, hogy megértsék, hogy milyen hozzáadott értéket nyújthat számukra a digitalizáció, továbbá el kell oszlatni az adatmegosztással kapcsolatos félelmeiket.

Az adatvagyon megismerése az Európai Unió számára finanszírozási szempontból is lényeges.

A szabályozás itt is lényeges kérdés. Az egyéb dinamikusan változó, innovatív területekhez hasonlóan a szabályoknak itt is követniük kell a technológiai változásokat.