A hazai Smart City fejlesztések kihívásai

2020. november 23. hétfő, 13:23
Civitas Sapiens’20 – Okos Város Konferencia lehetőséget teremtett a magyar Smart City Univerzum szereplői számára, hogy eszmecserét folytassanak az okos városfejlesztés jelenlegi helyzetéről. A párbeszédben a felhasználói és piaci oldal mellett részt vett az agrárium, illetve az őket összekötő állami oldal képviselője.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása
Hol tart ma Magyarország a Smart City vonatkozásában? A felvezető kérdésre Balla Attila a Digitális Jólét Program (DJP) ügyvezető-helyettese úgy válaszolt, hogy a most útjára indított Digitális Magyar Falu Programmal jó irányt vesznek a fejlesztések, és ha figyeljük a nemzetközi trendeket sikeresen lépést tarthatunk azokkal. 
  

Schmidt Jenő a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke úgy látja, hogy a településeknek alig a 10%-a használ valamilyen okos megoldást. Az elterjesztés tekintetében tehát gyerekcipőben járunk. Fontosnak tartja a folyamatos és azonnali reagálást, hiszen a világ olyan gyors mértékben változik, hogy 20 év múlva már nem lehet modern technológiai megoldások nélkül települést működtetni.

Az igényvezérelt fejlesztések fontossága

Zsombok László a HumanSwot Tanácsadó Kft. ügyvezetőjének meglátása szerint a jelenlegi kétszereplős folyamatba további tagok bevonása szükséges. Az önkormányzatok és a gyártók sokszor nem beszélnek közös nyelvet. Előbbiek emiatt nem tudják igényvezérelt módon alkalmazni a rendelkezésre álló technológiákat. A beszállítók ugyanakkor nem tudnak a települési vezetők fejével gondolkodni, és nem képesek beazonosítani azokat a valós problémákat, amelyeknek a megoldásában segíthetnének. A helyi vezető felelőssége abban is áll, hogy definiálja a lakosság felmerülő igényeit. Ezt követően tudják a szakemberek megtenni a szükséges lépéseket. Az igény alapú fejlesztésekkel felmérhetők a markáns hiányosságok. Ez támogathatja a kistérségek megtartó erejét, és ösztönözheti a be- és visszatelepülést.

Kolossa József a Lechner Tudásközpont ügyvezetője tájékoztatott, hogy az intézményben nemrégiben külön igazgatóság alakult, amely a tudásmegosztásért felel. A szervezeti egység annak a lehetőségeit kutatja, hogy miként lehet az elméleti kutatást átültetni a gyakorlatba, és azt minél szélesebb körben megosztani. Az elvont kutatások helyett a gyakorlati tudásra helyezik a hangsúlyt, és a felhasználói oldal véleményét fogják keresni.

A szakképzett humánerőforrás elengedhetetlen

Varga Péter Miklós a Digitális Jólét Program Digitális Agrár Stratégia szakértője felhívta a figyelmet a humánerőforrás-hiányra. Véleménye szerint fontos, hogy az adott kistelepülésen olyan szakemberek dolgozzanak, akik tudják működtetni a modern gépeket.

Balla Attila azzal folytatta, hogy a Lechner Tudásközpont és a DJP a kormányzat részéről mediátor szerepet kíván betölteni, és támogatja a kompetencia fejlesztést. A digitális technológiák hosszú távra szóló rendszerek, amelyeket nem elegendő kiépíteni, azok fenntartásához és működtetéséhez szakértelemre is szükség van.

A minőségi tartalomszolgáltatás szerepe

A technológia a megfelelő tartalomszolgáltatással válik teljessé. Egy applikáció nem attól lesz népszerű, hogy zökkenőmentesen futtatható, hanem a rajta megtalálható rendszeresen frissülő információtól. A településnek képesnek kell lennie releváns, megújuló tartalmakkal ellátnia a felületet, és rajta keresztül a lakosságot. A település vezetőit tehát fel kell készíteni az eszközök használatára, hiszen a tartalomszolgáltatás az ő felelősségük. Ellenkező esetben a fejlesztések megítélése a negatív irányba fordulhat.

A kerekasztal beszélgetés végén Varga Péter felvetésére a résztvevők egyetértettek abban, hogy a jogszabályalkotás szintén fontos állomása az okos város témakörnek, egyértelmű meghatározás szükséges az okos város, okos térség definíciójára.