A gazdasági válság a hazai fejlesztéspolitikában is változást hoz

Interjú Kövesdi Zoltánnal, az Infotér digitális gazdaság szakértőjével és Kópiás Bencével, a Königsberg Consulting Kft. partnerével

2020. július 7. kedd, 09:00
Páros interjú még nem volt az Infotér életében, de sosem késő elkezdeni. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan változik, ha egyáltalán változik az európai uniós támogatások rendszere a koronavírus-járvány következtében, illetve úgy éreztük itt az ideje értékelni az előző ciklust, és előre tekinteni a jövőre. Felkértük hát két szakértőnket, hogy egymástól függetlenül válaszoljanak a kérdéseinkre. Íme a végeredmény!

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása
- Hamarosan zárni kell a 2014-2020-es EU-s ciklust. Hogy állunk a források felhasználásával általában?


- Kövesdi Z.: Magyarország a mostani időszak EU-s kohéziós forrásainak felhasználása kapcsán a kiírásokat és támogatási döntéseket tekintve egészen jól áll a tagállamok között. A mezőny első felében vagyunk, de még mindig vannak és lesznek kiírható programok, különösen a koronavírus-járvány miatti válságkezelés érdekében. A kifizetések területén átlagosan haladunk egyelőre előre. Ezeken gyorsítani kellene a gazdasági krízis miatt.

- Kópiás B.: Az aktuális költségvetési ciklus forrásait az úgynevezett n+2 szabály alapján 2022 végéig lehet költeni. Magyarország a forráslekötés szempontjából jól áll, több operatív programnál túlköltés is megfigyelhető. Ez azért nem gond, mert ha mondjuk 115%-on terveznek egy programot, az utolsó időszakban boruló projektek, valamint auditokat követő elszámolási problémák miatt 100% körüli szinten megáll az abszorpció. A túlköltést értelemszerűen a tagállamnak kell állnia a társfinanszírozási kötelezettség mellett. Látok egy hatalmas lyukat a rendszerben: nagyon sok OP esetében vannak támogatási szerződések, a projektgazda azonban nem haladt ütemezetten, pl. a kapcsolódó közbeszerzéseket sem tudta lefolytatni. Amennyiben ezek a szereplők nem táltosodnak meg, akkor akár 100 milliárdos nagyságrendben jelenhetnek meg olyan visszahulló források, amelyeket már a ciklus utolsó időszakában alig leszünk képesek szabályosan és értelmesen elkölteni.

- Az Önök véleménye szerint mi az oka annak, hogy jelentős források maradtak még felhasználatlanul?

- Kövesdi Z.: A jelentős szót szerintem árnyalni kellene kissé, hiszen ahogy jeleztem a meghirdetések és a kötelezettségvállalások szintjén nincsen elmaradásunk másokhoz képest. Két fő okot mondanék arra, hogy még mindig vannak kiírható forráslehetőségek, amelyek most jól jönnek:

  1. A forint gyengült az euróhoz képest az utóbbi időben, így több elkölthető EU-s támogatási forrás vált elérhetővé.
  2. A támogatott projektek egy része nem tud megvalósulni pl. a beszerzési-építési árak drágulása, a bérköltségek túlzott emelkedése, esetlegesen a piacaik elvesztése miatt, így a kedvezményezetteknek előzetesen kiosztott források visszahullanak a kormányzathoz (amelyek újra felhasználhatóak). Sajnos a gazdasági válság miatt egyre több cég kerülhet ilyen helyzetbe.

- Kópiás B.: Összességében Magyarország így is az élmezőnyben szerepel a támogatások felhasználásában. Egy bonyolult ökoszisztéma az EU fejlesztéspolitikája, ezer elvárásnak szükséges megfelelni - amelyek menet közben változnak is. A kiírók sokszor a sötétben tapogatóznak. Egy-egy pályázat feltételrendszeréhez néha valamilyen előre nem látott ok miatt nem kapcsolódik a várt érdeklődés. Ezt korrekciókkal, átcsoportosítással kezelik.
A végrehajtásnál komolyabb gondok az állami oldalon vannak. Pl. a gazdasági szereplők számára kiírt népszerű pályázatoknál, ha valaki kiesik, tíz másik érkezik a helyére.
Az állami szereplőknél olykor megfigyelhető, hogy "ráülnek" a megszerzett keretre, majd belső és külső körülmények dinamikus egymásra hatása következtében alig tudnak haladni a végrehajtással. A nagy, sokszereplős konzorciumok nehézkesen működnek, így hosszú ideig elhúzódnak a fejlesztések. Vannak persze jó példák is, a szervezeti tanulás is megfigyelhető.

- Hogy áll az infokommunikációs szektor ezen a területen?

- Kövesdi Z.: Az IKT cégeket beszállítóként az operatív programok, azokban kiírt pályázatok és kiemelt projektek egy nagyobb része érinti, hiszen ma már az informatikai eszközök, szolgáltatások beszerzése, használata a társadalom, a gazdaság szinte minden területén megkerülhetetlen. Így azokból (közvetetten) egyre inkább tudnak profitálni az infokommunikációs vállalatok. Szűkebb az olyan programok köre, ahol az informatikai cégek közvetlenül lehetnek kedvezményezettek, ilyenek pl. a kutatás-fejlesztési-innovációs vagy az exportfejlesztési pályázatok. Ezen az látható, hogy a szektor a nemzetgazdasági súlyának (mintegy 8-10%) megfelelően teljesít és még jobb lehetne az arány, ha Budapest, illetve KMR, ahol a cégek többsége működik, nem lenne EU-s támogatásilag alulfinanszírozott.

- Kópiás B.: Nagyon nehéz lenne lemérni, mennyiben részesült az IKT szektor a támogatásokból. Alig volt olyan fejlesztés, ami valamilyen formában ne tartalmazott volna infokommunikációs elemeket. Ha egy projekt költségvetésének 10%-a mondjuk hardver beszerzés, akkor az IKT projektnek minősül, vagy nem?
Úgy vélem, az infokommunikációs piaci szereplők pályázói és beszállítói oldalon is jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy tudjuk teljesíteni az abszorpciós célokat.

- Nincs még késő elindítani a folyamatokat?

- Kövesdi Z.: A gazdasági válság szinte mindenben új fordulatokat hoz, így a hazai fejlesztéspolitikában is. Új, a korábbinál kedvezőbb feltételű pályázatokat fognak kiírni, amelyeken jól megtalálhatja számítását a szektor is, ha figyel és nem késlekedik.

- Kópiás B.: Melyik folyamatról is van szó? A maradvány felhasználással soron kívül foglalkozni kell, jövő év közepén már aligha lehet új konstrukciókat indítani. Az új ciklus tervezése hagyományosan csúszik az eredeti tervekhez képest EU és hazai szinten is. Ráadásul a Brexit okozta költségvetési viták, politikai ellentétek és járványhelyzet is hátrányos az előrehaladás szempontjából. Az idei évben ráadásul új folyamatok, új finanszírozási formák is megjelentek – ezekhez mindenkinek igazodni célszerű.

- Hol tájékozódhatnak a lehetőségekről?

- Kövesdi Z.: A szokásos palyazat.gov hu oldalon. Itt találhatók majd az új, társadalmi egyeztetésre bocsátott, néhány héten belül megnyíló kiírások https://www.palyazat.gov.hu/partnersgi-egyeztetsi-folyamatok-2014-2020 és a megjelent pályázatok is: https://www.palyazat.gov.hu/palyazati_dokumentaciok1 érdemes ezeket figyelni.

- Kópiás B.: A komoly múlttal bíró pályázatíró cégeknek van pályázatfigyelő szolgáltatásuk, ez jellemzően ingyenes. A kamarák is továbbítanak a tagoknak pályázati információkat.
Javaslom, kövessük a közvetlen uniós pályázatokat is, ezek kerete és jelentősége arányaiban nőni fog. K+F+I területen ilyen a H2020, a folytatásának a neve Horizon Europe.  

- Kaphatnak segítséget? Hol? Hogyan?

- Kövesdi Z.: IT vállalkozásoknak pályázati segítséghez, tanácsadáshoz javasoljuk a Széchenyi Programiroda https://www.szpi.hu/ a kereskedelmi és iparkamarák fővárosban és vidéken is elérhető kirendeltségeinek, vagy a főbb szakmai szervezetek (pl. IVSZ, Infotér) megkeresését, de nyilván magához a pályázatok megírásához nagyon sok ilyen profilú cég szolgáltatása is elérhető (az interneten is rákeresve).

- Kópiás B.: Egy érdekes pályázatnál aligha lehet megspórolni a pályázatíró közreműködését. Már az is segítség, ha megmondják, nem érdemes elindulni, mivel adott rezsimnél a cég mutatói nem megfelelők, vagy a tapasztalatok alapján adott területen igen alacsony a nyerés esélye. Azt ne higgyük el, hogy csak adott pályázatíróval szabad szerződni, mert csak ő tudja „garantálni” a befutást.

- A 2021-2027-es tervezésben mire számíthat az infokommunikációs szektor?

- Kövesdi Z.: Jó hír, hogy a Bizottság nagyon komolyan veszi a digitalizációs témát, kvázi a klímavédelemmel majdnem egyenrangúan, erre az új operatív programok kialakításánál is figyelni fog, amellyel a tagállami kormányok, így a magyar is nagyjából egyet fognak érteni, hiszen a téma ma már egy szakterület fejlesztésén sem mellőzhető. Így az új ciklusban várható, hogy a mostaninál is nagyobb támogatások juthatnak infokommunikációs célokra a Kohéziós politikában, amelyet ki fognak egészíteni közvetlen brüsszeli programok is, kiemelten a válság miatt létrehozott Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásai, illetve a CEF 2 Digital program 5G és egyéb távközlési fejlesztési fókuszával, továbbá a vadonatúj Digitális Európa Program a digitális transzformáció támogatásával több területen is (pl. szuperszámítástechnika, mesterséges intelligencia, kiberbiztonság). Ez utóbbira különösen érdemes lesz figyelni az IKT szektor szereplőinek, már csak a DEP-ből támogatott Európai Digitális innovációs Központok miatt is amelynek éppen aktuális, július 10-éig tart a partnerségi konzultációja , https://www.kormany.hu/hu/innovacios-es-technologiai-miniszterium/europai-unios-fejlesztesekert-felelos-allamtitkar/hirek/elkeszult-az-europai-digitalis-innovacios-kozpontok-letrehozasarol-szolo-elozetes-jelentkezesi-felhivas-tervezete

- Kópiás B.: Véleményem szerint sok infokommunikációs fejlesztés lesz közvetett módon része a fejlesztéseknek: a terület fokozódó jelentősége miatt ez arányaiban több is lehet, mint az előző periódusban.
A digitalizáció, digitális átállás hangsúlyos témaként jelenik meg a tervezési dokumentumokban. Emellett a közvetlen eu-s források, illetve visszatérítendő források (kedvezményes hitelek) aránya nőhet, ezekre számíthatunk.

- Mikor lesznek jelentős döntések- mérföldkövek a folyamatban?

- Kövesdi Z.: Jelen állás szerint, ahogy korábban jeleztem, eléggé nagy a késlekedés a 2021-2027-es fejlesztéspolitikai előkészítésben. A hazai szaktárcák lassan, de biztosan alakítják ki az új OP-k szakmai kereteit. Ezek kormányzaton belüli, partnerségi és Brüsszellel való egyeztetése is hátra van még, amelyek időtávja (a koronavírus helyzettől függetlenül is) legalább még 6-8 hónap, így a mindenki által várható elfogadása az új programoknak év végénél előbb nem várható.

- Kópiás B.: A közvetlenül a területre fordított források kérdése még nem látható pontosan. Rövidesen, várhatóan a negyedév végéig megkezdődik az operatív programok első verziójának társadalmi egyeztetése Magyarországon. Ennek során leginkább az érdekképviseletek útján javasolt részt venni a tervezési folyamatban, de akár közvetlenül