„A 2030-ra 1 millió ember találjon nagyobb hozzáadott értékű munkát a mesterséges intelligencia felhasználásának köszönhetően”

Interjú Solymár Károly Balázs, digitalizációért felelős helyettes államtitkárral

2020. október 16. péntek, 18:57
Hagyományos konferenciájára készül az Informatika a Társadalomért Egyesület október 20-án, Balatonfüred. Az esemény fókuszában most a koronavírus járvány utáni helyzet, a gazdaság újraindítása lesz. A szakemberek ehhez elengedhetetlen találják a digitalizáció további ösztönzését és a mesterséges intelligencia felhasználását. Solymár Károly Balázzsal, ezekről a témákról beszélgettünk. Természetesen a digitalizációért felelős helyettes államtitkár is ott lesz a jövő heti rendezvényünkön.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása
- Infotér: Hogyan látja, mekkora szerepe lehet a digitalizációnak a gazdaság koronavírus járvány utáni újra indításában?

- Solymár Károly Balázs: A digitalizációval összefüggő fejlesztések éves szinten akár 1-3 százalékkal is növelhetik a GDP-t jelentősen javíthatják a társadalmi közérzetet, valamint a digitális jólét növekedését eredményezhetik, ezért mindenképpen fontos a digitális technológiák minél szélesebb körű elterjesztése, az abba való befektetés, a gazdaság és társadalom legkülönbözőbb szintjeinek folyamatos fejlesztése.

Világosan látszik, hogy korszerű hálózatok nélkül az elmúlt több mint fél évben sem az otthoni munkavégzés, sem a digitális tanulás nem lett volna lehetséges, ezek nélkül pedig a vírus terjedése is várhatóan sokkal gyorsabb lett volna. Annak érdekében, hogy a digitalizációhoz szükséges feltételek rendelkezésre álljanak, folyamatosan fejleszteni kell az infrastruktúrát, valamint a vállalatok és állampolgárok digitális készségszintjét.

 - IT: Debütált a Mesterséges Intelligencia Stratégia? Milyen fő irányelveket határoztak meg benne?

- SKB: A digitális szuverenitásunk megőrzéséhez, a globális versenyben való helytálláshoz előremutató tervekre van szükség – ezért alkottuk meg a Mesterséges Intelligencia Stratégiát, amely leírja, hogy miként használjuk ezt az életünket alapjaiban megváltoztató technológiát a mindennapi életben. A stratégia célja, hogy az ország gazdasága és az emberek képesek legyenek a jövőhöz alkalmazkodni.

A stratégiának három egymásra épülő rétege van. Az alapozó pillérek az MI értéklánc beindítását és a versenyképesség növelését szolgálják, ebben nagy szerepe lesz az államnak a kutatás-fejlesztés támogatása mellett az MI-alapú alkalmazások széles körű elterjesztésének elősegítésével, valamint, hogy kezdeti löketet adjon az adatgazdaságnak. Az oktatási és kompetencia fejlesztési pillérek szintén kulcsfontosságúak, hiszen a munkaerőpiac valamennyi szereplőjét, köztük a munkaadókat is fel kell készítenünk az MI transzformációra. Továbbá meg kell teremteni a megfelelő infrastrukturális hátteret, hogy az MI témájú K+F tevékenységek gördülékenyen haladjanak, éppen ezért a nemzeti szuperszámítógép-infrastruktúra és -ökoszisztéma keretében a kormány Debrecenben 2022-ig egy 5 PetaFlops teljesítményű szuperszámítógépet épít ki.

A stratégia második rétegében azokat a területeket jelöltük meg, amelyekben potenciális esélyünk van a jó szereplésre a globális AI versenyben, és így valóban érdemes erőforrásokat hozzájuk csoportosítani – az intelligens gyártás, a közigazgatási és az egészségügyi diagnosztikai folyamatok hatékonyabbá tétele, vagy az adatalapú agrártanácsadás ilyen szegmens, de a logisztikai képességeink jobb kihasználása is ide tartozik, csakúgy, mint a nyelvtechnológiai fejlesztések végrehajtása.

A harmadik rétegben találjuk a transzformatív programokat, amelyek a polgárok mindennapi életminőségét javító, jelentős és hosszú távra szóló MI fejlesztési koncepciók. Szeretnénk széles körben meghonosítani az autonóm járművek használatát az országban, megteremtjük a feltételeket az állampolgárok számára a saját adataik feletti önrendelkezéshez, illetve a tervek között van a klímavezérelt agrárium megteremtése és az MI-támogatott okos asszisztensek elterjesztése, amelyek az oktatásban és a karriertanácsadásban játszanak majd kiemelkedő szerepet.

-IT:  Milyen számokban kimutatható hasznot várnak a stratégia megalkotásától?

- SKB: Három kiemelt célt határoztunk meg a 2030-ig tartó időszakra: 1 millió ember találjon nagyobb hozzáadott értékű munkát a következő 10 évben, Magyarország GDP-jét 15%-kal, a kkv-k termelékenységét pedig 26 százalékkal szeretnénk növelni az MI segítségével. A terveink között szerepel, hogy Magyarország az autonóm járművek fejlesztésének és tesztelésének első számú központjává váljon, mintegy 2 millió állampolgár vegyen részt aktívan saját adatainak gondozásában az adattárca segítségével, 2,5 millióan részesüljenek MI-támogatott oktatásban, 3 millióan pedig az integrált digitális egészségügyi rendszer előnyeit élvezhessék. Szeretnénk elérni, hogy tíz év múlva az ügyintézés 60 százaléka elektronikusan, önkiszolgáló módon működjön, a mezőgazdaságban pedig az adatalapú rendszereknek köszönhetően harmadával csökkenjen az ammónia-kibocsátás. 

- IT: A Stratégia is kiemelt területként foglalkozik az automata, önvezető járművek fejlesztésével. Hogy állunk ezzel nemzetközi viszonylatban? Valóban kitörési pont lehet hazánknak?

- SKB: A Stratégia kiemelten foglalkozik az autonóm közlekedéssel, hiszen megvannak a feltételei annak, hogy Magyarország az önvezető technológiák egyik európai központjává váljon. A ZalaZone Járműipari Tesztpálya a világon elsőként nemcsak a hagyományos tesztelési követelményeknek felel meg, hanem már a tervezésénél figyelembe vették a hálózatba kapcsolt és automatizált járművek tesztelési és validációs igényeit. Előnye továbbá, hogy független tesztpályáról van szó, amely nem kötődik egyetlen járműgyártóhoz, vagy első szintű beszállítóhoz sem, így a technológia és kommunikáció függetlensége is biztosított. A létesítmény valósághű városi környezetet biztosít az 5G hálózat funkcióinak bemutatására. Kiemelkedő értéket képvisel továbbá az a tudásközpont, amely magyarországi egyetemek kompetenciáit csatornázza egy helyre, és kínál széles körű szolgáltatás portfóliót a tesztpályát igénybe vevők számára.

A ZalaZone mellett számos jelentős hazai piaci teljesítmény segíti az önvezető technológiák fejlődését. A magyar szereplőkön túl több multinacionális vállalat üzemeltet továbbá stratégiai kutatóközpontot Magyarországon MI fókusszal, és magyar mérnökök tudására támaszkodva járul hozzá ahhoz, hogy hazánkat egyre inkább az önvezetés fellegváraként tartsák számon.