„A munka hatodánál tartunk” – mérlegen a közigazgatás

A közigazgatási korszerűsítés 2010-ben a regionális államigazgatási hivatalok fővárosi és megyei közigazgatási hivatalokká alakításával kezdődött. Ezen a bázison épült ki a kormányhivatali, majd a járási struktúra. Összesen 700 ügyben egyszerűsödött az eljárás, a kormányhivatali rendszer, segítségével több tízmilliárd forintot, a kormányhivatalok átstrukturálásával pedig 1,5 milliárdot takarítottak meg. A ciklus végéig 69 kormányablak épült, mindez a munka hatodát jelenti - a Rádió Orienten Szabó Erika, a KIM államtitkára összegezte az elmúlt 4 évet.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása

 A közigazgatás korszerűsítése már 2010-ben a választásokat követően elindult az igények és a lehetséges fejlesztési területek felmérésével. A területi közigazgatásért felelős államtitkár fő célként a széttagolt, bürokratikus, átláthatatlan, nehezen elérhető és lassú ügyintézés rendbe rakását nevezte meg. Az ügyfélbarát közigazgatás megvalósításával új szempontok jelentek meg a végrehajtó hatalom oldaláról. Szabó Erika elmondta, az új szervezeti struktúrák kialakításában az ügyfél volt az első számú szereplő.

Az átalakítás 2010 szeptemberében az alkotmányellenesen működő regionális államigazgatási hivatalok fővárosi és megyei közigazgatási hivatalokká átalakításával kezdődött. Ezen a bázison épült ki 2011 januárjában a kormányhivatali, majd 2013 januárjában a járási struktúra. Fontos szempont volt az átalakításban, hogy ne legyen visszalépés a rendszerben – utalt az ügysegédi rendszer jelentőségére a vendég „Az elmúlt egy év biztonságos működést hozott. Az ügyfelek és az önkormányzatok is elégedettek az államigazgatási feladatok átvételével” – a Rádió Orient vendége hozzátette, nem éri kritika a rendszerüket. 

Az új rendszer keretében 2011. január 1-jén 29 ügyszámmal kezdték működésüket az ún. régi típusú kormányablakok. A reggel 8-tól este 8-ig nyitva tartó ügyintézési helyszíneken képzett és válogatott ügyintézők várják az állampolgárokat. A személyi állomány kiválasztása kapcsán az empátia, az emberszeretet és a türelem is bekerült a szempontok közé. Az állam arcai alapos felkészítést kaptak, eddig több mint 6800-an végezték el a KAB-képzést – emelte ki az államtitkár. Hozzátette, ez az ún. új típusú kormányablakok alakulásával és az ügykörök bővítésével még fontosabb. „Az okmányirodai funkciókat bekebelező kormányablakokban a jövőben 2500 ügy lesz intézhető. Eddig összesen 69 kormányablak épült, amelyből 46 új típusú. A munka egy hatodánál tartunk.” Felmerül a kérdés, hogy milyen szerepük lesz a szakigazgatási szerveknek, ha minden ügy egy helyre kerül. Az államtitkár elmondta, a szakigazgatási szerveknél a szakmai háttérmunka zajlik majd, de egy ideig még a szakigazgatási szervek ügyfélszolgálatai is ugyanígy működni fognak. „Nem lehet mindent bevinni a kormányablakba. A kormányablak nem tudja megmondani például, hogy egy járványveszély esetén mit kell tenni”.

„A diktatúra évei alatt kialakult félelem és bizalmatlanság megszüntetése a célunk. Meg akarjuk mutatni, hogy érdemes bízni az államban, és adót fizetni neki. Nem kell félni az ügyintézőktől” – hangsúlyozta a kitűzött célokat a vendég. A jövőben még további szakigazgatási feladatok kerülnek a kormányablakokba, folytatódnak a képzések és az adatbázisok összekapcsolása. Kiemelte, az átalakítás eddigi eredményeivel a lakosság 94-98 százaléka elégedett – ez példaértékű a magyar közigazgatásban.

Az átalakítás keretében eddig 700 ügyben egyszerűsödött az eljárás, az ügyintézési határidő 30 napról 21-re csökkent. A bürokrácia leépítése mellett jelentős pénzügyi vonzata is volt a lépéseknek: a kormányhivatali rendszer a korábban önállóan működő szervekhez képest több tízmilliárd forintot, valamint a kormányhivatalok a saját elhelyezésük racionalizálásából adódóan 1,5 milliárdot takarítottak meg.