5 megatrend, ami felforgatja az ipart

2019. szeptember 30. hétfő, 11:00 • m2mzona.hu
A robotika már messze nem egy jövőbeli vízió, és Magyarországon is jelentősen meghatározza a gyártóvállalatok működését.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása
A világgazdaság szabályai gyorsan változnak: a fogyasztói és termelési oldalon érvényesülő globális folyamatok próbára teszik a cégeket, és alapjaiban forgatják fel az ipari termelést. A folyamatosan alakuló vásárlói igényeket ki kell elégíteniük a vállalatoknak, méghozzá egyre magasabb fogyasztói elvárások mellett. Ehhez viszont új gyártási rendszerekre, képességekre és mérnöki gondolkodásra van szükség. Az automatizálás, az ipari robotok használata olyan új, fenntartható megoldást jelent a vállalatok számára, amelynek segítségével sikeresen alakíthatják ki a jövő gyártásának folyamatait.
 
Az elkülönített cellákban dolgozó robotok először az autóiparban terjedtek el a ’70-es ’80-as években, az iparággal szemben támasztott szigorú minőségi elvárások és a költségek alacsonyan tartásának igénye miatt. A termelés ma már elképzelhetetlen robotok nélkül, és a technológia folyamatosan fejlődik.
 
A Nemzetközi Robotikai Szövetség adatai szerint legfőképpen a járműipar, az elektronikai ipar és a fémipar használja világszerte a robotokat, de jelen vannak a vegyiparban és az élelmiszeriparban is.

A világ gyáraiban dolgozó robotpopuláció 2017-ben meghaladta a 2 milliót.

A legnagyobb robotsűrűség (10 000 munkavállalóra jutó robotok száma) 2018-ban Dél-Koreában volt.
Második helyen Szingapúr található, de dobogóra jutott Németország is.

„Magyarországon hozzávetőlegesen 5000 ipari robot vesz részt a termelésben, ebből több száz az autóiparban tevékenykedik. Amellett, hogy fokozatosan elérhetőbbé válik a technológia, fontos szempont az is, hogy olyan robotokat építsünk, amelyek az emberekkel közösen, már védőkerítések nélkül dolgozva segítik elő a gyártósorok mellett dolgozó munkatársak tehermentesítését” – mondta Orovica Szilárd, a KUKA Hungária ügyvezetője.
 
A cég szakértői úgy vélik, a világgazdaságnak öt nagyobb kihívással kell szembenéznie, amelyre a technológia fejlődése, a rugalmas gyártási folyamatok kialakítása kínálhat megoldást.
 
Digitalizáció  

A digitális megoldások életünk minden területén jelen vannak. A jövő gyártásában a digitalizált folyamatok, valamint a felhőalapú platformon keresztül történő digitális adatgyűjtés és -elemzés jelentik az optimalizált termelés alapját. A jövő okosgyáraiban ugyanis a gépek nem önállóan, hanem egy összehangolt hálózatba kapcsolva, távolról vezérelve működnek.
 
A felhőn keresztül az IIoT (Industrial Internet of Things) segítségével irányított gépek az energiafelhasználás racionalizálásával olcsóbbá, fenntarthatóbbá teszik a termelést. A rendszer zökkenőmentes működtetéséhez szükséges információ – a működtetéstől a karbantartásig – így folyamatosan rendelkezésre áll.
 
Fenyegető szakemberhiány

A világ fejlett részére jellemző öregedő társadalmak nem tudják tovább biztosítani azt a munkaerőt, amelyre a gazdaságnak szüksége van. A digitalizáció korában a robotok célja az, hogy az emberekkel együttműködve hatékonyabbá tegyék a munkát, legyenek azok kollaboratív, vagy önállóan dolgozó, autonóm robotok, esetleg a főként logisztikában segédkező mobilrobotok.
 
Kollaboratív robotokkal, avagy kobotokkal – mint például a KUKA saját tervezésű, kifejezetten emberrel való együttműködésre fejlesztett LBR iiwa modellje – könnyen dolgozhatnak a munkavállalók, hiszen taníthatók és biztonságos velük dolgozni.

„A robotok munkába állítása óriási terhet vesz le a gyártók válláról olyan szempontból is, hogy a monoton és fizikailag is kihívást jelentő munkafolyamatokat könnyebben, gyorsabban és precízebben elvégzik a robotok, a szakemberek pedig jelentőségteljesebb feladatokkal foglalkozhatnak” – tette hozzá Orovica Szilárd.
 
Növekvő globális piac

A jólét növekedése a fejlődő országokban is érezhető, amelyek így szintén bekapcsolódnak a világ gazdasági vérkeringésébe. A növekvő vásárlóerőnek köszönhetően jelentős fogyasztói igény alakul ki ezekben a – főként ázsiai – térségekben is, amelyeket további, jól optimalizálható és az egyes piacokra rugalmasan alakítható gyártókapacitással elégíthetnek ki a termelővállalatok.
 
Individualizáció

A globálisan növekvő jövedelmi lehetőségek megváltoztatják a fogyasztói magatartást: egyre nagyobb az igény az egyéni szabadság kifejezésére. Ez azonban a klasszikus tömeggyártással már nem elégíthető ki, így az egyedi igényekhez igazodó tömeggyártás, azaz a „mass customization” kulcsfontosságúvá válik.

Ennek lényege, hogy a tömegtermelés előnyeinek megtartása mellett (például a rendelkezésre állás) az úgynevezett modularizálás lehetővé teszi az ügyféligények szerinti egyedi termékvariációk automatizált, szabványosított, költséghatékony előállítását. Ehhez szintén szükségesek az ipari IoT-megoldások és az okosgyárak, hiszen a hálózatba kapcsolt robotokkal támogatott termelés rugalmasan alakítható.
 
Szűkös erőforrások

A fosszilis, tehát nem megújuló energiahordozók fokozatos kimerülésével párhuzamosan az utóbbi évtizedekben nagymértékben emelkedtek az energiaárak is. A növekvő költségekre a vállalatoknak az energiafelhasználásuk csökkentésével kell válaszolniuk, amit például alternatív energiahordozók használatával és a gyártási folyamatok magas szintű optimalizálásával érhetnek el. Ez utóbbiban a felhőn keresztül hálózatba kapcsolt robotoknak is óriási szerepe van, hiszen működésük hatékonyabb és energiakímélőbb is.
 
A fent vázolt trendeken túl még sok megoldatlan probléma van, de a robotika felforgató ereje már napainkban is érzékelhető. Az előrejelzések szerint ugyanis a gyártók 2020-ig mintegy 267 milliárd dollárt fektetnek be ipar 4.0 megoldásokba, az automatizált raktáraktól kezdve, ahol a robotok wifi-kapcsolaton keresztül egymással kommunikálnak, számos más olyan alkalmazásba, ahol a technológia már a saját útját járja.