18 év vs. több 1000 éves történelem

Mi vár az egészségügyre, az egészségünkre?

2022. január 28. péntek, 09:00
A digitalizáció eleve tempós térnyerése a koronavírus-járványtól kapott egy extra lendületet, különösen igaz ez az egészségügyre. Előbb azonban érdemes megnézni a pandémia előtti időszakot, mert ott is igencsak látványos adatok találhatóak.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása
Nézzük például ezt:


„Az adatbőség korszaka az egészségügy terén kiemelkedő lehetőségeket tartogat. 2018-ban 1218 exabyte-nyi egészségügyi adat keletkezett világszerte. Ez százszor annyi, mint a 2000-es évekig az egész történelem során előállított adatmennyiség összesen” - derül ki az egyik legismertebb tanácsadó cég, az EY 2021-ben megjelent elemzéséből. Vagyis több 1000 év adatát termelte meg az egészségügy röpke 18 év alatt. A jövő még persze rátesz egy lapáttal: 2025-ben már 10 481 “exabyte-os” lesz az egészségügy. Vagyis 2018-hoz képest közel 9-szeres lesz a növekedés.

Ahhoz, hogy ez a méret és fejlődés kézzelfoghatóbb legyen tudni kell, hogy egy exabyte 1 milliárd gigabyte-tal egyenlő. Lehetne ezt még ragozni, a lényeg, hogy elképesztő mennyiségű adattal “dolgozik” az egészségügy. Ezt az óriási mennyiségű adatot azonban megfelelően kell kezelni, a hasznos információkat kell belőle kimazsolázni, ahhoz, hogy az orvosi kutatások és vizsgálatok hatékonyabbá váljanak. Végső soron pedig az emberek egészségesebbek legyenek és könnyebben elkerülhessék a betegségeket.

Mi az a telemedicina?

Különleges szerepet kaphat a jövőben vagy akár az egyik alappilére lehet a jövő egészségügyének az úgynevezett telemedicina szolgáltatás, amelynek lényege, hogy valamilyen módon, például online kapcsolat révén kerül kapcsolatba a páciens és az orvos. Tehát ennek a szolgáltatásnak valamilyen kommunikációs csatorna ad helyet. Elterjedése pedig hozzájárulhat az előbb említett adatcunami bővüléséhez.

A telemedicinapiac már régóta létezik, de komoly lökést kapott a pandémia miatt, mivel sok egészségügyi intézményben a járvány okozta leterheltség következtében rendkívüli helyzet volt: nem tudtak minden beteget ellátni.

Az, hogy a telemedicina szolgáltatás nem új dolog, kiderül az egyik legismertebb magyarországi orvosi egyetem, a Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Közszolgálati Kar, Egészségügyi Informatikai Fejlesztő és Továbbképző Intézet munkatársai (Daragó László dr., Jung Zsófia, Ispán Fanni, Bendes Rita, Dinya Elek dr.) még 2013-ban írt elemzéséből. A dolgozat szerint:

„A távkonzultációk, például a kardiológus szakorvos által végzett EKG-kiértékelés vagy egy telepszichiátriai távbeavatkozás időt, pénzt és életet menthet. Mára mindennapos a digitális képalkotó vizsgálatok felvételeinek elektronikus továbbítása és távoli kiértékelése, de idevehetőek a távsebészet aktív vagy passzív távoli résztvevővel történő beavatkozásai.”

A tanulmány egyúttal prognózist is adott: “Az információtechnológia fejlődése lehetővé teszi számunkra a könnyű, pontos, gyors és precíz munkavégzést az egészségügy területén is. Napjainkban már nem az a kérdés, hogy szükség van-e a telemedicina beillesztésére a napi orvosi gyakorlatba, hanem az, hogy fenntartható-e az egészségügyi szolgáltatások rendszere a telemedicina mindennapos, a társadalombiztosítás által elfogadott alkalmazása nélkül. A telemedicina a szakemberek szerint hatásos és gazdaságos módja a gyógyításnak, mégis hiányzik az áttörés a bevezetésben, pedig ahogy haladunk a számítógépek korában, ez a rendszer elengedhetetlen feltétele a modern kor gyógyításának. Pár éven belül a telemedicina meghatározó vonala lesz az egészségügynek, ezért az azt ellenzőknek javallott Churchill tanácsának megfogadása, miszerint: „Ha nem tudsz feltartóztatni egy változást, állj az élére!”

Tehát egy 2013-as tanulmányról van szó, amely egyértelműsítette, hogy a telemedicina szolgáltatásoknak van létjogosultsága, pusztán csak az a kérdés, milyen tempóban és széles körben tud elterjedni. Ez érthető, hiszen lényegében win-win szituációról van szó mind az egészségügyi rendszer, az ott dolgozók, mind pedig a magánpraxisok és a betegek szempontjából.

Mi történik napjainkban?

Magyarországon is van már többféle lehetőség. Például van olyan áramszolgáltató, amely együttműködést kötött egy telemedicinával foglalkozó céggel és az ügyfeleinek havi 1-3 ezer forintos összegért biztosít ilyen szolgáltatásokat. A legdrágább csomag keretében az érintettek telefonos orvosi konzultációt kérhetnek éjjel-nappal. Emellett magánorvosi ellátás szervezését biztosítják nekik. Az ellátás finanszírozására egy meghatározott keret áll rendelkezésre.

Igencsak látványos számokkal indult a cikk, de a végére is maradt muníció. A Pwc tanácsadó cég munkatársa, Remete Gergő által a telemedicina szolgáltatások piacáról szóló elemzésében, kutatásokra hivatkozva azt írja:

“A telemedicina szolgáltatások EU-n belüli piacának 5%-os növekedése 4%-os egészségügyi kiadás csökkenést eredményezhet.”