A kulturális háttértől is függ, ki éli túl az ütközést – meghökkentő kutatás látott napvilágot az önvezető autózásban

2018. október 30. kedd, 14:15 • önvezető autó, Moral Machine, MIT Media Lab
A japánok balra, az amerikaiak jobbra, a magasan képzettek pedig szintén jobb oldalra rántanák a kormányt, ha egy idős férfi vagy egy egyetemista és egy kisgyerek közül kellene eldönteni, hogy ki élje túl a karambolt. Az MIT Media Lab önvezető autós kutatása meglepő dologról rántotta le a leplet.

Twitter megosztás
Google+ megosztás
Cikk küldése e-mailben
Cikk nyomtatása

Földtől elrugaszkodott, a kegyetlenségbe hajló, utópikus? Sokkal inkább valóságos jövőképet firtató kérdést vetett fel a MIT Media Lab kutatása, amit 2014-ben indítottak útjára a kutatók, és az azóta eltelt 4 év alatt, 233 országból több mint 40 millió ember válaszát, döntését gyűjtötte össze.

Teória a múltból

A Moral Machine-re keresztelt kutatási projekt a villamosdilemmát vette alapul. A villamosdilemma esetében a probléma a következő: adott egy fékevesztett vagon egy vágányon. A vágányon öt ember van kikötözve, az öt ember halálát megakadályozhatjuk, ha a másik sínpárra tereljük a vonatot. Ugyanakkor, a másik sínpáron is le van kötözve egy ember. Ha a vagon változatlan vágányon robog tovább, mind az öt ember meghal, viszont, ha irányt váltunk, akkor egy. Használni fogjuk a váltót?

A villamosdilemma évtizedek óta komoly etikai vitákat szít a filozófusok és a tudományos szakterületeket űzők körében. A kutatások eredménye azonban azt mutatja, hogy az emberek 90 százaléka használná a váltót, és feláldozná a hatodik embert.

A Natureben publikált kutatás egy szinttel túllép az angolul csak „Trolley-problem”-ként ismert dilemmán, és a 21. századi kontextusba helyezve a kérdéskört azt firtatja, miként kellene egy önvezető autónak dönteni olyan helyzetben, amely valamely résztvevő számára fatális módon végződne.

Moral Machine

Az abszolút aktuális kérdést az MIT Media Lab Moral Machine-je vizsgálta (ide kattintva, te is meghozhatod a saját döntéseid a kritikus helyzetekben). A virtuális környezetben zajló kutatás során a válaszolóknak bizonyos döntéseket kell hozniuk adott helyzetben. Például el kell dönteniük, hogy az önvezető autó két idős embert vagy egy férfit és egy kisfiút üssön el.

Eddig több, mint 40 millió válasz érkezett a világ számos pontjáról, a válaszok érdekessége pedig az, hogy a mesterséges intelligencia vezette autót, adott kulturális csoportok képviselői mind más és más módon programoznák be. Egy szó, mint száz, az, hogy az önvezető autó kinek az életét kímélje meg és kiét oltsa ki egy életveszélyes helyzetben, sokkal inkább kulturális háttér és beidegződés függvénye, mint egy globális megegyezésé.

Macska vagy ember, futó vagy túlsúlyos?

A Moral Machine tizenhárom különböző választási helyzet elé állítja a felhasználót, aki az adott helyzetről tájékozódva (merthogy részletes leírás is található a szituációknál) meghozza a döntését.

Például mérlegelnie kell, hogy adott esetben feláldoz egy atlétát és egy nőt egy magas férfiért és egy férfiért vagy sem. Netán, egy állatot egy emberért vagy egy magasan iskolázott embert egy alacsony iskolázottságúért.

Az erőteljesen morális értékrendben vájkáló kérdésekre a válaszolók a kulturális hovatartozás jegyében adtak választ. Például a kollektivista kultúrákból származó emberek (pl.: kínaiak, japánok) esetében sokkal kevésbé volt jellemző, hogy a fiatal gyermek javára döntöttek az idősebbel szemben. Nyilván ez a döntés a mélyen gyökerező, idősek iránti tiszteletből fakad. Ugyanakkor az individualista kultúrát követő országok lakói (pl.: Egyesül Királyság, USA) a többség megmentésére voksoltak, valószínűleg azért, mert minden embert, mint önálló individuumot és potenciált kezeltek – állítja a kutatás vezetője.

A szegényebb országokban élők, sokkal elnézőbbek a szabálytalanul közlekedőkkel, mint a zebrán haladó gyalogosokkal. Míg a magasabb iskolázottságú emberek kevésbé, és inkább az alacsony iskolázottságú embereket áldozzák fel a képesítettebbekkel szemben. Az egymáshoz közeli országok egyébként hasonló erkölcsi preferenciákat mutattak.

Utas vagy gyalogos?

A kutatási adatok szintén érdekes eredménnyel szolgáltak azokból az országokból, ahol jelenleg is zajlik az önvezető autók tesztelése. Az autógyártók számára érdekes lehet például, hogy a kínai fogyasztók sokkal inkább ülnek be egy olyan önvezető autóba, ami az utasának az életét priorizálja, és minden mást csak másodlagosnak ítél meg.

De felmerül a kérdés. Ha a kulturális alapon nyugvó egyet nem értések ilyen mélységűek, hogyan lehetne úgy megtanítani az önvezető autókat a megfelelő priorizálásra, hogy az megkérdőjelezhetetlen legyen? Mi az az egységes elv, ami eldöntheti, hogy egy idősebb ember élete ér-e többet vagy fiatalé? Egyáltalán jogunkban áll eldönteni? Mert valószínűleg az emberek túlnyomó része inkább rántaná félre a kormány és szánkázna végig az üres járdán vagy kötne ki az árokba, mintsem kezdené el mérlegelni, hogy az előtte haladó x mennyiségű emberből kit üssön el vagy kit ne.