Aggasztó jelentés született az 5G-ről, de lehet hinni a halálos kimenetelt jósló kutatásnak?

2019. augusztus 5. hétfő, 11:00 Kiss Franciska
A világ számos pontján már hasító 5G hálózatról megjelent tanulmány vészjósló kijelentéseket közölt, az egyik legnagyobb visszhangot keltő megállapítása pedig az volt, hogy komoly egészségügyi fenyegetést jelent az emberiségre. Halott madarak, petíciót aláíró tudósok – hoax vagy valóság az 5G körüli hisztéria?

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása
 Ahogy általában minden ismeretlen technológia térnyerésekor, úgy az 5G globális megjelenésével párhuzamosan is felbukkantak aggodalomra okot adó írások és a pánikkeltő összeesküvés-elméletek. Már 2017-ben nyilvánosság elé kerültek azok a publikációk, amelyek szerint az ötödik generációs mobilinternet-hálózatok károsak az egészségre, amelyet csak tetézett az, hogy 36 ország 180 tudósa az EU-nak fogalmazott nyílt levelében kérte az 5G elindításának halasztását.

Magasabb frekvencia, nagyobb terhelés az emberre?

A szakemberek által megfogalmazott aggályok szerint az 5G frekvencia az eddiginél jóval nagyobb rádiófrekvenciás elektromágneses terhelést ró a szervezetre, mint a már jelen lévő egyéb frekvenciák (pl.: 2G, 3G, 4G, WiFi, stb.). A publikációban egyébként az is olvasható, hogy nemcsak a szervezetre nézve okoz káros hatásokat, hanem a környezetre is.

Utóbbira is van példa, legalábbis, amit sokan az 5G hatásának tulajdonítanak. Történt ugyanis, hogy az egyik 5G hálózat tesztje során, Hágában több tucat madár hullott élettelenül a földre, amint az 5G hullámai terjedni kezdtek a levegőben.

Természetesen voltak, akik a madarak tömeges pusztulását is az újgenerációs mobilinternet-hálózat számlájára írták, noha egyértelmű bizonyíték erre sem volt.

A közvéleményt felkorbácsoló nyílt levél összességében arra kéri az EU-t, hogy addig ne indítsák el az 5G-s frekvenciákat, amíg nincs az iparágtól független szakértőkkel kivizsgáltatva az, hogy milyen egészségügyi hatást gyakorol mind emberre, mind pedig az állatra.


Félni vagy nem félni: az itt a kérdés

Mielőtt azonban lélekszakadva rohannánk a sugárzásbiztos atombunkerek felé a már működő 5G hálózatok elől, érdemes annak is utánajárni, hogy mi fán terem az ötödik generációs mobilinternet-hálózat frekvenciája és annak is, hogy miként terjed, és min képes áthatolni.

Az ezzel kapcsolatban rendelkezésre álló ismeretanyag szerint az 5G hullámai nem terjednek olyan jól, mint a már meglévő telekommunikációs frekvenciáké. Például a szilárd anyagon is nehezen jutnak át, és a frekvenciatartománya a mikrohullámok körébe esik, amelyek egyébként is jelen vannak szinte mindenhol, hála a WiFi-nek.

Ettől függetlenül, mivel a technológia nincs olyan rég éles működés alatt, hogy az emberre vagy a környezetre gyakorolt hatását vizsgálni lehessen, ezért sem erre, sem arra nincs konkrét bizonyítás. Mégis valószínűbb, hogy nem ez lesz az új biológiai sugárfegyver, amivel a fél emberiséget ki lehet írtani. S, hogy mire lehet ezt alapozni? A hasonszőrű telekommunikációs frekvenciák kutatásaira, amelyek viszont számtalan formában vizsgálták a 2G, 3G, 4G, és a WiFi élettani hatásait is. 



(Fotó: Christoph Scholz/flickr.com, geralt / pixabay.com)