A technológia, ami igazi game changer: a Blockchain Konferencián jártunk

2019. május 15. szerda, 09:00 Kiss Franciska • Blockchain Konferencia, Blockchain Competence Center, Blockchain
Egy évvel ezelőtt legtöbben még csak ízlelgették a Blockchain Competence Centerben elhangzott terveket, ötleteket, amelyek mára testet öltött, kézzel fogható projektekké váltak. Hogy mi történt az elmúlt egy évben a technológia életében, gazdasági, állami, közigazgatási és pénzügyi aspektusból, arról a Blockchain Konferencia előadói beszéltek.

Twitter megosztás
Google+ megosztás
Cikk küldése e-mailben
Cikk nyomtatása

A Blockchain Competence Center tavalyi nagy sikerű konferenciája óta számos olyan projekt indult, mely gyakorlati alkalmazáson keresztül mutatja meg a blockchain megoldások gazdasági előnyeit, az üzleti- és közigazgatási folyamatok kialakítására, támogatására gyakorolt pozitív hatásait. Ezekről a délelőtt folyamán előadásonként, majd pedig kerekasztalok formájában számoltak be az előadók.

A kidurranó blockchain lufi és az ezzel járó árhullám

A konferencia köszöntőjében Benedek Péter, a Blockchain Competence Center igazgatójának gondolatait ismerhette meg a nagyérdemű, aki előadásának nagy részét a tavalyi és az idei év összehasonlításának szentelte, természetesen a blockchain történések szempontjából.

Ahogy ő maga fogalmazott: „jelentős változások történtek az egész piacon, és a mai konferenciát annak szenteljük, hogy ezekről a történésekről beszámoljuk.” A BCC igazgatója arra is kitért, hogy a blockchain technológiát övező hype-nak úgy tűnik itt a vége, „kidurranni látszik”. Ennek természetesen számos következménye van, és lesz is, amely érinti a piac szereplőit. Kezdve a kriptovaluta bányászoktól egészen a kormányzati felhasználásig.

Ami viszont a blockchain-lufi kidurranásának pozitív oldalára könyvelhető, az az, hogy a technológiával kapcsolatban a lényeglátás került előtérbe, azok a gyakorlati szempontok, amelyek a blockchain lényegét adják – hangzott el Benedek Péter köszöntőjében.

Akkor és most – az elmúlt egy év termése

A tavalyi konferencián még ötletekről, tervezett megoldásokról volt szó, amelyek gyorsabbá és hatékonyabbá tudják tenni az egyes üzleti vagy kormányzati informatikai alkalmazások kialakítását. A jó hír, hogy ezek az ígéretek egy év alatt megvalósultak. Így már nem a hype miatt szerepel a blockchain annyit a köztudatban, hanem azért, mert olyan alkalmazások, projektek jelentek meg az égisze alatt, amelyek gyakorlatilag felforgatták és megváltoztatták az üzleti és közigazgatási folyamatokat, és így közvetve, de hatással voltak gyakorlatilag a mindennapi életre – hangzott el a köszöntőben.

Minderre akár a logisztikából, a közigazgatásból vagy a bankszektorból is lehet példát hozni. A teljesség igénye nélkül említhető a Samsung mobiltelefonos appja, ami a banki azonosításra alkalmas platformmal rukkolt elő Dél-Koreában. Az appnak köszönhetően számos banki folyamatot fel lehet gyorsítani és széles körben elérhetővé tenni, azok számára is, akiknek eddig az nem volt alapvető. De ugyan úgy említhetők a supply chain megoldások, amelyek minimalizálják a nagymennyiségű árukkal járó adminisztratív papírmunkát, ezzel rengeteg pénzt és időt megspórolva.

Egy szó, mint száz a példák is azt mutatják, hogy a blockchain szerepe annyiban megváltozott, hogy nem csak a meglévő folyamatokat és közigazgatást támogató folyamatokat tudja biztonságosabbá, átláthatóbbá és ezáltal hatékonyabbá tenni, hanem új üzleti modelleket is alkot.

„A blockchain lehetővé teszi azt, hogy olyan megoldásokat kezdjünk el használni, amelyekre korábban nem volt lehetőség. Hiszen nem volt arra mód, hogy azokat az üzleti modelleket kigondoljuk, megtervezzük, mert nem volt rá eszköz” – mondta köszöntőjében a BCC igazgatója.  

Szabályozni vagy nem szabályozni – hol az állam szerepe?

A konferencián az állami szféra gondolataiba is bepillantást nyerhettek az érdeklődők. Jakab László az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszteri főtanácsadója a megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy az állami szabályzás megjelenése szükségszerű, de a létrehozás folyamatában nagyon fontos, hogy azt a piac visszajelzései szerint alakítsák.

Az ITM miniszteri főtanácsadója azt is elmondta, hogy az ITM felismerte a blockchain jelentőségét, és komolyan foglalkozik is a témával. Beszédében többször kiemelte, hogy a BCC sokat segít a téma megértetésében is.

A kormányzati oldalról Hajzer Károly következett, aki a Belügyminisztérium képviseletében elmondta, hogy a minisztérium elkötelezett abban, hogy a közigazgatás minél átfogóbban elektronizált legyen. Ennek eredményességéről is beszámolt. Ahogy mondta „már nem kuriózum az, hogy csak elektronikusan végezzük az ügyintézéseket.”

A Belügyminisztérium informatikai helyettes államtitkára azt is elmondta, hogy a közigazgatásban fontos helye lehet a blockchain technológiának, mert az intézkedések összekapcsolása, a közhitelesség biztosítása gyakorlatilag minimalizálná és a végletekig leegyszerűsíteni az azonnali, online ügyintézést. Beszédében az adatközpontokra és adattrezorokra is kitért, amelyek külön fókusszal rendelkeznek a közigazgatáson belül.
 



Intézményi blockchain kerekasztal, okos szerződések pragmatikusan, Az OECD gyakorlata

A köszöntőt és a közigazgatási blokkot Caroline Malcom, a Blockchain Policy Center OECD vezetője, videoüzenetben foglalta össze a blockchaint érintő legfontosabb témaköröket. Amit előadása során többször is kiemelt, az nem volt más, mint a kormányzati és a privát szektor együttműködése, ami most kulcsfontosságú.

Az áttekintést követően az okos szerződések világába kaphattunk betekintést dr. Vajda Viktortól. Mint kiderült, az okos szerződések a BCC egyik fő fókuszát képzik, az előadás során pedig nem csak erről, hanem a benne rejlő lehetőségekről is bővebb tudásanyagot kaptak az érdeklődők.

Illetve az a kérdés is megválaszolásra került, hogy várhatunk-e paradigmaváltást az okos szerződéstől a szerződések piacán. Az előadó szerint csak akkor, hogyha számos olyan kérdés, mint például az anyagi jogi kérdések, a joghatóság, a formális követelmények és egyéb más elemek is megoldásra kerülnek.  

Az előadásokat a délelőtt folyamán egy kerekasztal zárta, amely főként arra kereste a választ, hogy a blockchain milyen kikerülhetetlen innovációkat hozott, és mely szegmensben érezteti leginkább a hatását. A közel egy órás beszélgetés sok szempontból új megvilágításba helyezte a blockchaint, illetve az is kiderült, hogy komoly átalakulásokat hozott a piacon, de legfőképp a közigazgatás és a pénzügy profitált belőle.

A beszélgetőpartnerek egyet éretettek abban, hogy a blockchain viszont nem a cél, hanem az eszköz, amit a fent említett két szektoron túl, mindenhol alkalmazni kellene.

A nap további részében a témát három kerekasztal keretein belül boncolják további a szakértők a Blockchain-as-a-Service, a Blockchain megoldások a Big 4 cégek kínálatában és a Magyar cégek blockchain megoldásai címet viselő beszélgetéseken.